Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 10. szám - Kiss Dénes: Aranykapu: álomjáték Kőrösi Csoma Sándorról
(Megfogják egymás kezét és táncolnak, énekelnek; Kádár Anna hangja sejtelmes) Bújj, bújj zöld ág, zöld levelecske, nyitva van az aranykapu, csak bújjatok rajta ... dr. Campbell: Ó, Isten!... A láz!... Mit tegyek?... Mister Csorna! (odamegy a táncolókhoz, de ő természetesen nem látja Kádár Annát) Kérem barátom, feküdjék le!... Körösi: (Nem is figyel rá) Hát a kiszámolóra emlékszel-e Annácska? Anna: Én mindenre emlékszem, Sandri.. . Úgy szól, mint a Bújj bújj zöld ág . . . (énekelve) An-dan-dé-nusz... Csak nem tudom, mit jelent! Körösi: Hallja, doktor?!... A gyerekemlékezet az aranykapu!... Hallotta, mit mondott Anna? Andandénusz... (énekli) Bújj, bújj zöld ág... Campbell! Mindkét gyermekmondókának ugyanaz a dallama! dr. Campbell: Jaj, Mister Csorna!... Ki az az Anna? Körösi: Itt áll, Mister Campbell!... Eljött utánam ... dr. Campbell: Kicsoda? (már ingerült is) Semmit sem értek, Mister Csorna... A láz!... Le kell feküdnie!... Hívom doktor Griffithet! Körösi: Igen, a láz!... Kevesen értik, de többen érzik...! Nem, nem az angolok! Azért volt valaki, nem is akárhol!... Az önök egyik királya alapította a Georgina Augustát, a göttingai egyetemet! II. György!... Nemcsak Ázsiát akarták önök birtokolni, Mister Campbell, szerencsére ... Voltak és vannak másfajta angolok is! S Göttingában volt egy professzor, (elhalkul a szél, Kádár Anna alakja elhomályosodik) igen volt, aki nem tekintette mindezt lázálomnak! Nem hiába mentem oda is gyalog Nagyenyedről... dr. Campbell: Nadened ... (toporog, és nem tudja, valóban a láz beszél-e Csornából) Nad ... Körösi: Nagyenyed ... Az én legfőbb iskolám! Ott tanított engem szívemnek kedves professzora, Herepei Ádám ... De Göttingában is ott volt szerencsére Eichhorn professzor!... Ő értette, hogy mit akarok! .. . Ahogy én értettem Juliánuszt! ... dr. Campbell: Julián?... Mister Csorna, barátom, pihenjen le! Körösi: (nem is figyel rá) Maradtak eleink Ázsiában ... Vagy talán egy részük a tatárok elől nem is nyugatra, hanem északra, és igen, igen Campbell, keletre húzódott. . . Ide, a nagy hegyeken túlra! Mentem volna én Muszkaországba, Lapponiába és a finnekhez ... Sok, sok nyelvet kell még megismernem!... Mert a nyelvek rengetegében vezet az én ösvényem az őshazához!... dr. Campbell: (kicsit föllélegzik, mintha Csorna tiszta értelemmel szólna) Még több nyelvet, Mister Csorna? Körösi: (leül a doktor szelíd tuszkolására, majd le is fekszik, dr. Campbell betakarja, Csorna didereg a takaró alatt, vacogva beszél) Igen, mert minél többet tudok, annál bizonyosabbnak látszik, hogy sok közös van a nyelvekben. Ősi közösség!... Erről beszéltem már régen ... Nagyon régen ... (motyogva) Hiszen életeket nyertem a nyelvekkel! Sok emberöltőt... Beszéltem régen, sok nyelvvel ezelőtt Eichhorn professzorral, akitől a héber és az arab nyelveket tanultam ... (hangosabban) De az sem volt elég, Mister Campbell! Sem a szláv nyelvek, sem a török! Most már tudom, a szansz- krit volt az egyik legfontosabb!... Talán ... Mongolországba is el kell jutnom . .. dr. Campbell: (kissé megnyugodva leül Csorna mellé) Igyon egy kicsit az orvosságból ... Mintha máris múlna a láz... Jobban van? Körösi: A láz ... (iszik) ez a láz el ne múljon ... Mintha könnyebb volna szívemnek az ég. dr. Campbell: (váltani akar a beszédben) Ennyi nyelv! Várjon csak, Mister Csorna ... Hány nyelven is beszél ön? Körösi: Még mindig kevesen ... Több kellene .. . dr. Campbell: Tehát héber, arab, török, szláv nyelvek, szanszkrit... 6
