Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 7. szám - SZEMLE - Cs. Varga István: A színész: Szűrös Nelli prózakötetéről: [könyvismertetés]
_________ SZEMLE A SZÍNÉSZ Szűrös Nelli prózakötetéről Rendhagyó prózakötetet jelentetett meg a nálunk élő és orosz nyelven író Szűrös Nelli magyar nyelven, E. Gábor Éva fordításában. Címe: A színész. (A tíz novellát és egy kisregényt tartalmazó könyv néhány írását már napilapok irodalmi mellékletében is olvashattuk). Jelenkori valóságunk művészi tükörképét realista szemlélettel, hétköznapjaink élményanyagából merítve igyekszik megalkotni az írónő. Életünk, mindennapjaink kiváló ismerője, finom megfigyelője. A látott, átélt események, apró történések különböző mélységű dimenziói az azonosulás különböző fokozatait mutatják novelláinak tárgyilagos valóságábrázolásában. Zenei érzékenységének bizonyítéka a kötetegész megkomponáltsága. Nemcsak tematikus, műfaji szerkesztés érződik könyvében, hanem bizonyos mértékig zenei fogantatású megszerkesztettség is. Az intonáció nagyszerű. Kötetnyitó novellája: a Szomjas Pista. A könyv egészére jellemző objektív, tárgyszerű, de mégis megértő és belátó szemlélet reprezentatív darabja. Belső láttatással veti fel sorsának kérdéseit és keresi a válaszlehetőségeket. Póztalan egyszerűség, csupasz valóságlátás, mélyen beleérző írói szemlélet és ábrázolásmód teszi hitelessé és megkapóvá az ösztövér történést, a miniatűr eseménysort. Nemcsak a kivételes emberek, hanem minden értelmes ember elkerülhetetlen kérdései ezek: „Ki vagyok? Mi vagyok? Mit csinálok, mit teszek majd holnap, és mi lesz a célom?” A különbség a hőssé magasodó és az átlagember közt abban is megnyilvánul, hogy a felvetett kérdésekre az utóbbi nem keres és nem is talál sorsát eligazító választ, érdemleges egyéni megoldást. Vagyis sosem kerül sor a „holnapra”, a kérdés valódi felvetésére sem, így elmarad a válaszkeresés is. Nincs szembesülés sem önmagunkkal, sem világunkkal, de még közvetlen környezetünkkel sem. Marad az illúzió: ha akarnám, holnaptól értelmes, céltudatos, hasznos életet élhetnék a vegetáló, öntudatlan ösztönélet helyett. Mire „szomjas” Szomjas Pista? A teljesebb, az emberibb életre. Legfőbb vágya, hogy otthon is megértést találjon: „Ünnepet, de nem részegséget, vadat, zabolátlant, hanem csendeset, meghittet, a lélek mélyéről jövőt.” A felismert léthelyzet, a felébredt vágy jelzi, hogy „mire” és „mennyire szomjas”. A társadalmi jelenségek, az emberi kapcsolatok torzulásai erőteljesen foglalkoztatják az írónőt. Tömören, finom lélektanisággal képes felvillantani egy-egy jellemző sorsképletet (Erzsi, gyere el!...). Az életből kiszoruló idős nők problémája már a témaválasztást tekintve sem szokványos. A hajdani vonzásövezetét, hatáskörét megőrizni képtelen nagymama szinte kihull a gyerekek és az unokák gyorsan változó, átalakuló világából (Boris). A kapni, birtokolni életelvre beállított emberről, egy jól nősült, kellően művelt feleségre szert tett orvosról szól A sértés című novella. Ha a siker hamar jön és tartósnak bizonyul, a birtok- és élvezetvágy könnyen téveszméket kelt életre, illetéktelen szférákba téved. Az ember a sikerek fényében nehezen viseli el, sértésnek érzi a vele szemben érvényesített jogot. Szűrös Nelli természetes egyszerűséggel mondja ki a valóság tényeit: nem a társadalmi pozíció, hanem az emberség a döntő. Az emberi és szakmai értékeknek az elosztása nem a társadalmi elhelyezkedés függvénye. A felső körökben élő, forgolódó emberek sem bújhatnak valami ködös tekintélynimbusz mögé. Az igazi tekintélyt munkával, teljesítménnyel kell megszerezni, az emberség sem ajándék, hanem folytonos, akaratot, erőt, figyelmet igénylő erőfeszítés, szemlélet és magatartás kivívott eredménye. A legfájóbb a közösségi erők csökkenésének ténye, az emberi együttélések sokasodó diszharmóniája. Nem is a társadalmi vonatkozások, hanem az emberi viszonyok — amelyekben a társadalmi vonatkozások is erőteljesen érződnek — foglalkoztatják a novellák íróját. Egymásnak a legszűkebb közösségben is csak az egyik oldalukat mutató magatartás értelmetlenségét, káros és ostoba voltát példázza az Egy és más Szilvia nagybátyjáról. Diagnózisok, látleletek ezek az írások, az ok-okozati összefüggések feltárása már nem elsősorban a szépíró feladata. Őt csak az emberi és az emberiesíthető érdekli igazán, ebből meríti írói létjogát, műveinek anyagát. Az egyik legértékesebb elbeszélés az Ördög vinné ezeket a marslakókat. Már a témaválasztás és a típusalkotás is sok izgalmat rejt magában: egy helyét kereső esztéta szemléletmódjáról, a világgal való kapcsolatáról szól hitelesen. Szűrös Nelli tehetségének arányait azonban a könyvet záró kisregény, A színész mutatja legteljesebben. A valós életismeret, az összetett, árnyalt valóságábrázolás, típusalkotás, érzékeny lélekrajz emeli lehetőségeinek magasába. A tudatosan szerkesztett kisregény alcíme: emberi szimfónia. A komponálása zenei fogantatású. Allegrettóval indul, a második rész capriccio, pastorale és menüett, a harmadik andante, a zárás pedig presto, amely a lehetséges olvasatra figyelmezteti az olvasót. Az író részvétele és tapintata valós emberismeret eredménye, amely nemcsak női érzékből, hanem az emberség mély forrásaiból is táplálkozik. (Népszava Lap- és Könyvkiadó, 1983) CS. VARGA ISTVÁN
