Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 6. szám - Katona Imre: Garibaldi a magyar népköltészetben
3. van néhány személyes vonatkozású dal is Garibaldiról, pl. Végigmöntem GALABÁRGYI udvarán, Elejtöttem a szivarom, barna lány. Barna kislány, add föl a szivaromat, Mind teérted szenvedőm a harcokat! (KÁLMÁNY 1878.128/27). E szűk tartalmi-tematikai csoportokon belül az egyes daltípusoknak, ill. daloknak Garibaldira vonatkozó érdemi mondanivalója is meglehetősen egyhúrú, így pl. az említett Garibaldi—Kossuth kettős vasúton való érkezését így fogalmazzák meg: Azon jön be GALABÁRDI, KOSSUTH ... Azon jön el GALABÁRGYI meg KOSSUTH ... Azon sétál GALIBALDI, KOSSUTH .. . stb. Azon sétál GARIBALDI, KOSSUTH... stb. Talán nem ennyire egyöntetű a várakozás és a csatázás formulakincse, és tovább enyhíti az egyhangúságot az is, hogy — a népköltészet jellegének megfelelően — a felállított 3 csoporton belül szép fokozatokat lehet találni. így az 1., a várakozásról szóló kategórián belül előfordulhat hívás, siettetés, vágyképek előrevetítése, hazaérkezés és beteljesülés. A csőtökről szóló daloknál is hasonló fokozatok különíthetők el: pl. az egyenruha, fegyver küldése, indulás, felkészülés a harcra, a csata stb. Csak a 3., legkisebb csoportban nem találunk ilyen „rendet”. Az 1—2-ből néhány jellemző példa: 1. várakozás a) bizakodva: így hát igyunk hát, Ne búsuljunk hát! Majd eljön a GARIBALDI! Nehéz a magyarnak várni. (Katona I. és Lábadi K. gyűjt., Kopács, 1975) b) sürgetve Zeng a buzogány, Húzd rá, te cigány! Férecsapom a dolmányom. GARIBALGYIT allyig várom! (PAP 1856, 61/84) 2. harc a németek ellen a) felszerelés: De sok itt a holló, De kevés a kard, ló! Majd hoznak ők, csak mi Legyünk készen halni! Éljen GARIBALDI! (KÁLMÁNY, 1887, 136—7/14) b) készülődés a csatára: GARIBALDI szürke paripája De sokat fölfut Pestről Budára! Mindig aztat vizi-vizitálja: Hol lenne tágasabb a csatája? (KÁLMÁNY, 1952, 302/61/B/1) 77
