Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 6. szám - Gráfik Imre: "Olyan az élete, mint a hajóhúzó lóé...": adatok a dunai hajózás folklórjához

SZÓBELI, NÉPKÖLTÉSI HAGYOMÁNYOK Elöljáróban utalnunk kell arra, hogy általánosságban egyet lehet értenünk adatköz­lőink véleményével, mi szerint a hajóhúzás, hajóvontatás túlzottan kemény munka ahhoz, hogy akár az egyes szakaszok, stációk pihenőiben is dalra fakadtak volna, vagy éppen történetekkel, mesékkel, mondákkal, találóskérdésekkel stb. szórakoztatták volna egymást. Olykor azonban előfordulhatott, hogy a hajót nótaszóra húzták. Ezek között különösen azok érdemelnek figyelmet, melyek a munkavégzéssel hozhatók kap­csolatba. Tolna megyei, madocsai informátorunk két vontató nótának kezdő sorát fel­idézve mondotta: „Vontatónak szépen szól az ostora...— kezdődött az egyik. Amikor meg azt énekel­ték, hogy: Hajló, hajló a Duna partján.... — erre a vontatók ügyeltek, jelt adtak azzal, hogy mit kell csinálni.” Többségében voltak azonban az olyan nóták, melyekről ugyancsak Tolna megyei, bátai adatközlőm azt állította: „Voltak olyan nóták, amelyek a vontatókról szóltak. Többnek a dallama más szöveggel is ismeretes volt, de ők csak a vontatókról szóló szö­veggel énekelték.” Fel is idézett egy kétsoros szövegkezdetet, feltételezhetően ill. bi­zonyíthatóan vontató nótából: „Hajó, hajó, hajó, habzik a Duna, Vontató legénynek szól az ostora ...” Változatokkal, variánsokkal sajnos nem sokkal rendelkezünk. Kevés a minden kétsé­get kizáróan vontató nóta. A Sárközből ismert változat is inkább csak aktualizált: „Alulról jön egy öreg vontató. Azt kérdezi: van-e zab eladó? Árpa is van, mégis zabot kérnek. Jobb a lánynak, mint a menyecskének.” A szentendrei szigetiek alábbi töredékes dala is csak szövegváltozatában tekinthető vontató nótának: „Hajló, hajló a vontató ustora jaj de szépen szól, Hatszál kötél hossza, majd csak hazatér, Jajj lesz neked balikám (!?), ha engem itt ér. Jó lovai vannak, hamar hazaér, eredj hamar... Rossz lovai vannak, nem ér ma haza, Mulathatunk rózsám egész éjtszaka.” Dallama a „Hol jártál az éjjel cönegemadár” kezdetű középkori „virágének”-típusú szövegre énekelt tánc-dallamhoz közelít, ha ugyan nem teljesen azonos azzal: adatköz­lőim bizonytalan szövegkezelése, szótagszámlálása és éneklése egyaránt erre engedett következtetni. Szövegvariánsnak tűnik az a becses töredék is, melyre Tálasi István professzorom volt szíves felhívni figyelmemet. Emlékezetében él a dalkezdet és a dallam egyaránt, melyet 1928-ban egy iskolatársától hallott: „A Dunában egy hajó Húzza aztat harminc ló, Ha elszakad a kötél, Hasra esnek a lovak ...” 33

Next

/
Oldalképek
Tartalom