Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 5. szám - 75 ÉVE SZÜLETETT RADNÓTI MIKLÓS - Bakonyi István: Radnóti Miklós: Őrizz és védj: verselemzés
BAKONYI ISTVÁN RADNÓTI MIKLÓS: ŐRIZZ ÉS VÉD] Verselemzés Almomban fú a szél már éjjelente s a hófehéren villanó vitorlák csattogva húznak messzi útra készen. Úgy írom e lassú költeményt, mint búcsúzó, ki újra kezdi éltét, s ezentúl bottal írja verseit szálló homokra távol Afrikában. De mindenünnen, Afrikából is borzalmas sírás hallik, rémítő gyermekét szoptatja nappal, éjjel szederjés mellén a dajka idő. Mit ér a szó két háború között, s mit érek én, a ritka és nehéz szavak tudósa, hogyha ostobán bombát szorongat minden kerge kéz! Egünkre láng fut és a földre hull az égi fényjelekből olvasó, fájdalom kerít körül fehéren, akár apályidőn tengert a só. Őrizz és védj, fehérlő fájdalom, s te hószín öntudat, maradj velem: tiszta szavam sose kormozza be a barna füsttel égő félelem! Az Őrizz és védj című vers 1937-ben íródott, tehát a fasizmus elterjedésekor, a második világháború kezdete előtt két évvel írta költője. A vers a Meredek út című kötetben jelent meg, 1938-ban. A keletkezés éve irodalmi szempontból is tragikus: ekkor lesz öngyilkos Juhász Gyula és József Attila. A kötet igen jelentős Radnóti pályáján, a vers azonban kevésbé ismert. A harmincas évek Radnótijának megítélése persze korántsem egységes. Az egyik vitatott pont a költő cselekvésének erőssége. Lukács György például „érzékeny, a cselekvéstől, az elhatározástól visszariadó” egyénnek látja, persze hozzáteszi, hogy a kor sürgető problémáit jól érzékeli. Az újabbkori Radnóti-kritika jobban hangsúlyozza a közvetlen harc vállalását, a forradalmihoz közelálló magatartás következetességét. Király István az Ady-féle „mégis”, „csakazértis” egyik továbbvivőjeként látja Radnóti Miklóst, Pomogáts Béla pedig „az elkötelezett küzdelem tudatát” is emlegeti. Hol az igazság ebben a kérdésben? Valahol a két szélső vélemény között. A líra sajátos és elvont lehetőségeivel élő művész szólal meg a háború előtti évek sajátosan feszült légkörében. Erről a feszültségről, de nem közvetlenül társadalmi cselekvésre fölszólító szándékról győzi meg az olvasót az Őrizz és védj is. 65
