Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 3. szám - VALÓ VILÁG - Vekerdi József: Nemzetiség vagy életforma?: a cigányság kategóriájának meghatározásához
cigányok cigányellenes előítéletei nem faji vagy etnikai jellegűek.12 Az előítéletek ellen folytatott harc eredménytelensége arra vezethető vissza, hogy a létrehozó ok megszüntetése nélkül reméli a létrehozott állapot megszüntetését, azaz a hagyományos cigány életvitel és életszemlélet felszámolása előtt az ezeket elítélő értékítélet eltörlését, holott a gyakorlati politikában számolnunk kell azzal, hogy amíg a cigány származású lakosság hagyományőrző rétegeinek életformája eltér az össztársadalmi elvárásoktól, addig az indokolt (tisztasági, életviteli stb.) követelésekkel együtt az indokolatlan előítéletek, igazságtalan általánosítások is tovább fognak élni. Amikor a különböző, eltérő nyelvű és kultúrájú cigány csoportok hagyományos életformájának egységes voltáról beszélünk, hangsúlyoznunk kell, hogy ez az egység csupán az alapvető tendenciákra, az életmódot alapvonásaiban meghatározó gondolko- zási és magatartási formák azonosságára vonatkozik, amelyeknek konkrét megvalósulása a mindenkori adott külső körülményektől függ, és ezek erős különbözősége folytán igen különböző alakokat ölthet. Vegyünk példát a hagyományos cigány foglalkozások területéről. Közös tendencia bizonyos cigány csoportoknál (távolról sem mindegyiknél!) annak a kereseti lehetőségnek a megragadása, hogy nemcigány környezetük szórakoztatása szolgáljon bevételi forrásukul. Ez az egységes, közös tendencia azonban eltérő foglalkozásokban konkretizálódik az egyes országokban, egyes korokban és egyes alcsoportokban. Az európai cigányságnál két fő típusra bontható a szórakoztató tevékenység: a) zenével, énekkel, tánccal történő szórakoztatás, b) egyéb mutatványokkal történő pénzkeresés. Az első típus sokrétű megnyilvánulásai közül Magyar- országon az egyik itt élő cigány csoportnak, az úgynevezett magyar vagy muzsikus cigányság egyes családjainak (országos viszonylatban jelenleg mintegy másfél-kétezer családnak) vonós és ütő hangszerekkel előadott, népies magyar zenéje, a „cigányzene” — azaz magyarnóta és verbunkos —• ismeretes. A magyar (muzsikus) cigányok sohasem énekelnek pénzkereseti forrás gyanánt, a többi magyarországi cigány csoport tagjai pedig sem énekkel, sem zenével nem keresnek pénzt. A román fejedelemségekben (a Havasalföldön és Moldvában) egyes csoportok tagjai hangszeres zenével, más csoportok ballada-énekléssel szórakoztatták hivatásszerűen a román közönséget. A németországi szinto cigányok hárfán játszottak. Más országokban (Spanyolország, Oroszország, Törökország) cigány táncosnők a helyi ízlésnek megfelelő táncok bemutatásával keresték kenyerüket. — A második típusba sorolt mutatványok közé Magyarországon csak a kevésszámú, ide sodródott német cigány körhintás foglalkozása sorolható. Egyes havasalföldi és szerbiai cigányok mint medvetáncoltatók léptek fel mutatványaikkal, más országokban kakasviadallal szórakoztatták a közönséget. E sokrétű foglalkozásokban csupán az alapvonás közös: a nemcigány környezet szórakozási igényeinek kielégítésével, tehát a cigányságtól idegen kultúrák foglalkozásszerű reprodukciójával történő, alkalomszerű pénzkereset. Tágabb keretbe ágyazva be a szórakoztató tevékenységet, azt találjuk, hogy valamennyi cigány csoportra jellemző, közös foglalkozási tendencia a nemcigány környezetnek nyújtott, alkalmi jellegű szolgáltatásokra alapozott pénzkereset, ami erősen eltérő tevékenységekben nyilvánulhat meg. Hasonlóan végigmehetnénk az élet különböző területein, és mindenütt azt tapasztalnánk, hogy a hagyományos cigány életforma alapvonásokban azonos, és egységesen eltér a nemcigány környezetétől, viszont konkretizálódása a mindenkori külső körülményektől függ. Pl. a vándorlás jellegzetes cigány szokása hol gyalogszerrel zajlott, hol öszvérek vagy szamarak cipelték a batyut (Kisázsiában), hol nyitott, illetve sátorral vagy gyékénnyel fedett szekereken vonultak a családok (Balkánon, Magyarországon), hol lóvontatta fa lakókocsikban éltek (Angliában), hol modern, gépkocsis lakókocsiban laknak (Nyugat-Európában, Észak-Amerikában). Lakberendezkedésben, öltözködés46
