Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 2. szám - SZEMLE - Tasi József: Kardos László: Az Őrség népi táplálkozása: [könyvismertetés]

núsvét utáni — tehát jobbára hústalan — étrend­jét. Úgy látszik, az Őrségben változatosabb és főleg bőségesebb koszton éltek a gyerekek, mint a „puszták népe”. Kardos „mintavételének” szülei jobbára törpe- és kisbirtokosok, önálló egzisztenciák voltak. A konzerválódó szeres tele­pülés megakadályozta a birtok elaprózódását, viszont a felbomló közösség természetes véde­kezéseként az egyke is megjelent. Bőséges tapasz­talait a fiatal etnográfus így összegezte: „a kis­gazdaságok termelése és a helyi viszonyok isme­rete alapján kimondhatjuk, hogy az őrségi táplál­kozás biológiailag nem egyoldalú és ha van itt nép­táplálkozási probléma, az csupán szociális lehet a táplálék mennyiségét illetően.” Kardos Lászlónak megadatott, hogy visszatér­jen szülőföldjére. 1975-ben kis parasztházat vásá­rolt Nagyrákoson és a halála előtti évben négy hónapon át itt munkálkodott. Vajon milyen ta­pasztalatai lehettek a mai Őrség „népi táplálko­zásáról”? TASI JÓZSEF KOVÁCS LÁSZLÓ: IKREK 89

Next

/
Oldalképek
Tartalom