Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 2. szám - VALÓ VILÁG - Heleszta Sándor: Írás a szerelemről

Eltekintve az elmúlt évtizedek inkább ismeretterjesztő szándékú irodalmától (Buda B., Szilágyi V. és mások), eltekintve a szaktudományos igényű összefoglalásoktól (említettek, továbbá Cseh-Szombathy L. és mások), és figyelmen kívül hagyva a tárgyra vonatkozó esszéket, vitákat, szociografikus publicisztikákat (Bánlaky P., Varga Cs., Miskolczi M. és a többiek), melyek ugyan elszórt, többé-kevésbé érvényes adalé­kokkal szolgáltak a szerelem ’helyzetéről’ a mai magyar társadalomban, talán nem is tudnék olyan munkát említeni — és a hiba remélhetőleg nem bennem van —, amely a vonatkozó valóság tudományos megismeréséhez érdemben sokat adott volna. Kivétel­ként Kamarás István — sajnos, ugyancsak korlátozott körű —vizsgálatát említhetem „magyar fiatalok szerelem-felfogásáról”. Kamarás ugyan explicite nem nevezi a sze­relmet értéknek (igaz: a szeretetet az értékrendben helyezi el), de „az élet fontos dolgaként” keresi meglétét kérdezettjeinél, s nagy érdeme, hogy számos vonatkozás­ban kísérletet tesz válaszadói kijelentéseinek kontextushoz kötésére (például társa­dalmi csoporthoz, világnézethez tartozás szerint), valamint — maradva saját fogal­mainknál: — szükséglet-érték-norma elválasztására a megítéltetésben („szerelem és szex”; „szerelem és házasság”; „szerelem és szeretet” viszonylatai). Nem a szerénytelenség okán, sokkal inkább a nem örvendetes kényszerűség miatt, a továbbiakban kénytelen vagyok elsősorban a dr. Rudas Jánossal együtt végzett saját kutatásom eredményeire építeni. (Hozzátéve itt is: ennek az 1969—1974 között elvégzett, s 1978-ban kötetben publikált vizsgálatnak is szűk az érvényességi köre, s így nagyon kockázatos belőle össztársadalmilag releváns következtetéseket levonni. Mentségem: legkevésbé Rudas Jánoson és rajtam múlt, hogy máig nem folytathattuk szélesebb körben kutatásunkat, illetve amennyiben folytattuk, azt leginkább „parti­zán-munkában” tehettük.) Abban a — bizonyos értelemben természetesen önkényes, de az adott vizsgálat célján és keretein belül mégis meggondoltan kiválasztott — értékegyüttesben, amelyben szexus (férfi és nő közötti nemi kapcsolat), házasság és szerelem viszony­latait igyekeztünk feltárni, a szexushoz ’mértéktartóan hozzátartozónak’ mutatkozott a szerelem, s eléggé ’elutasítottnak’ a házasság. Annak ellenére (vagy helyesebben: azzal együtt), hogy az életértékek között minden társadalmi csoportban (fiatal értel­miségi férfiak és nők, fiatal munkásférfiak és nők) a boldog házasság az értékrangsorok legelejére került. Szexus-szerelem-házasság legszorosabb összefonódását a munkásnők körében találtuk, a legegyenletesebb távolság a három tényező között munkásférfiak­nál mutatkozott meg, míg értelmiségi nőknél a szexus-szerelem ’tartott távolságot’ a házasságtól, értelmiségi férfiaknál pedig házasság-szerelem ’került messzebbre’ a szexustól. Más szavakkal: érték-norma-szükséglet harmóniája (domináns csoport­sajátosságként) leginkább a munkásnők rétegére volt jellemző, míg az értelmiségi nők többsége a szükséglet-érték együttest előnybe helyezte a normával szemben. Az értelmiségi férfiak zöme a szükségletet preferálta az érték-norma párosával szem­ben, s a munkásférfiak rétege legegyenletesebben elválasztotta egymástól a szükség­letet, az értéket és a normát. Azt mondhatjuk tehát, hogy társadalmunkban a szere­lem értéktudata, házassághoz és szexushoz való képzettársítása kétszeresen réteg­specifikus: nemek és osztályok szerint is eltérő. Ha az elmúlt évtized változásait (statisztikákból, publicisztikai írásokból, interjú-tapasztalatokból) jól érzékelem, úgy azt a megállapítást kell megkockáztatnom, hogy a társadalmi csoportok ezen karak­terisztikái a kiegyenlítődés felé mozognak. Miskolczit (és másokat) olvasva azt hihetné az ember, hogy ebben a változásban-kiegyenlítődésben a mind önállóbbá váló szexusé a főszerep, de magam erről nem vagyok teljesen meggyőzve. Nincs jogunk azt gondolni, hogy a szerelem értékfogalmának tudattartalma ugyanaz mindenki számára, s főleg azt nem hihetjük, hogy ez azonos a mi szerelem-értelme­39

Next

/
Oldalképek
Tartalom