Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 12. szám - Szigeti Tóth János: Új népfőiskolai gondolat
alapja. Annál hasznosabb, minél kisebb számú népesség és falu képes ilyet létrehozni; feltehetően a tájközpont természetes kulturális funkciókat is ellátó kisvárosa, városiasodó nagyközsége erre a legalkalmasabb hely. De összefoghatnak vállalatok, ter- termelőszövetkezetek is. Az olcsó és a lehető legegyszerűbb internátusi feltételekkel rendelkező intézmény a legmegfelelőbb. Szerencsés esetben ez a kisváros valamely közművelődési vagy közoktatási intézménye is lehet, amelyik nyitottsága révén „alma mater”-ként fogadja be a népfőiskolát. Egy meghatározott kis táj központjában több, tetszés szerinti népfőiskola is létrehozható. Ez a mindenkori összefogásra képes társadalmi erők függvénye. Időszak, tartam A népfőiskola legmegfelelőbb időszaka a téli időszak (november 1-től március 1-ig). Minimálisan 1—2 hónapos, maximálisan 3—4 hónapos bentlakással. Az iskola két szemeszterből állhat — karácsonyi szünettel. Lehet több éves is, például két évfolyamos vagy több. Növendékek A népfőiskola nem mindenkinek való: bizonyos személyiségbeli érettséget és törek- vési vágyat feltételez. A növendékek gyűjtésében főleg a 16—30 éves 1—7 osztályt és 8 általánost végzettekre és csak kisebb részben az érettségizettekre összpontosít. Egy faluból maximum 2 főt vegyen föl egyszerre és vegye figyelembe, hogy a hallgatók a társadalmi rétegződésben elfoglalt helyük szerint különbözőek legyenek. De lehet egy falunak, városnak saját fiatalságából toborzott népfőiskolája is. Fiúk és lányok feltétlenül együtt és arányosan legyenek képviselve. Nem a kiemelkedők kihalászása, hanem a színvonalas átlag gondos kiválasztása a cél. Részesítsék előnyben az ún. társadalmilag hátrányos helyzetben levőket. Az elv: a növendékek gyűjtése kistáji keretben, a számukra adott kultúra nagytáji keretben folyjék. Egy-egy évfolyam maximális létszáma ne haladja meg a 25—30 főt. A toborzás és válogatás legjobb módja a nyilvános pályázathirdetés és a személyes megismerkedés, valamint helyszíni látogatás. A kezdeményezés megindításakor ajánlatos a szűkebb szülőföldön ismertté vált (költő, tudós, tanár) értelmiségi bevonásával pártoló testületet vagy védnököket fölkérni, akik a helyi nyilvánosság útján ismertetik a célokat és garantálják a pályázati előírások betartását, egyben személyes erkölcsi tekintélyükkel képesek fölkelteni az érdeklődést és a bizalmat. Minden kistájon, városkörzetben található az emlékezet homályából kiemelkedő tanárember, akire felnőtt korában is szívesen emlékszik vissza a volt diák. Ilyet kell megnyerni. Ha nincs egyetlen vagy több jelentős egyesületszervező mecénás, szerveződhet a toborzás az egy főre kiszámított költségek alapján, a munkahelyek és a tanácsok által biztosított ösztöndíjak formájában is. A munkahelyek és a tanácsok az ösztöndíjak biztosításával nem kegyet gyakorolnak, hanem kötelességüket teljesítik. Előfeltételhez a támogatást nem köthetik.14 A cél nem meghatározott vállalati, termelési és állami szakoktatási érdekeket szolgálja közvetlenül, hanem többet és közvetettebb módon. A vállalatok és a tsz-ek vezetésének kulturális szintjét és nemzeti elkötelezettségét tükrözi az, hogy mennyiben képesek és hajlandók időszerű kötelezettségeiket felismerni. 61
