Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 12. szám - Illyés Gyula: Kiáltvány a parasztság művelődése ügyében

a Dolgozók Iskolája már tíz-tizenöt hallgatóval is vidékszerte megkezdhesse működését. Mind erről majd bővebben szólunk. LEGÉNYEK! LÁNYOK! Asszonyok, férfiak, mind, akik felnőtt korban, akár ősz hajjal is tanulni vágytok: tanulni sohasem késő! Figyeljétek munkánkat. Ahogy az akadályok legyőzése engedi, köztetek leszünk. Addig is keressétek meg egymást, értsetek szót. Adjatok magatokról hírt, ha együtt vagytok. Tíz-tizenöttel közületek is már meg lehet kezdeni azokat az iskolákat, amelyek elvégzése után belőletek is lehet óvónő, tanító vagy bármiféle tisztviselő; egye­temre is felkerülhettek. Vegyétek cselekvő felszólításnak ezt az írást.Olyanok küldik, akik közül nem egy a ti helyzetetekből indult el. Olyanok, akiket a közös múlt és közös jövő fűz hozzátok, emlék és eszme állít mellétek, pártállásra való tekintet nélkül. Merő véletlen, hol kerülnek elétek ezek a sorok. Csak a cél egyesítsen benneteket: ledönteni azt a falat, amellyel a hamis írástudók őrizték önzőén a műveltség fegyverházát és magtárait. Vannak — s ezekkel fogtok egyesülni — akik belülről bontják elétek a falat. PARASZTDIÁKOK! MUNKÁSIFJAK! MUNKÁSDIÁKOK! Biztassátok sorstársaitokat; könnyítsétek meg első lépésüket a falvakban, egyengessétek útjukat a városokban. Segítsetek lebontani azt az éppoly átkos — és ugyanabból az anyag­ból rakott — falat, amely a várost és a falut, a kétkezi és a szellemi munkást, a különböző nyelvű és vallású népeket, a népek külön-külön hazáját elválasztja. Döntsétek le az osztály­falakat! Nem akarjuk, hogy műveltségre nevelődve bárki is úrrá nevelődjék. SZELLEMI MUNKÁSOK! FALUSI ÉS VÁROSI BETŰÉRTŐK! Tudjuk, sok hiszi ma közületek: kiváltságot veszít. Csak szolgaságát veszti. Tudjuk, so­kan eltévedtek az új szavak közt s nem látják helyüket a népben. Nem szavakkal akarjuk érzékeltetni, mi a demokrácia. Azt kérjük: próbáljátok meg a gyakorlatban, alkalom kínál­kozik rá. Támogassátok a tanulni vágyókat. Helyet kínálunk a szervezésben, a tanításban. A világ s a jövendő csak az előtt folyik össze, akinek nincs biztos öntudata. Adjátok át tárgyi tudástokat a népnek, s cserébe észrevétlenül is megkapjátok a dolgozók öntudatát, így váltok lélekben is azzá, ami a valóságban mindig is voltatok, a dolgozók sorstársaivá. így érzitek át, mi az igazi közösség, mi az igazi haza. MEGÚJULT MAGYARORSZÁG Csak az a méltó haza, amely a népé. A hazát — s vele a világot — csak az újítja meg, ami a népet megújítja. A magyar szegényparasztság forradalom nélkül juthatott egy forradal­mi vívmányhoz: a szabad földhöz. Szellemi szabadságához csak a maga forradalmi lendü­letével juthat el: lelket nem lehet kölcsönözni. Célunk nem kevesebb, mint felébreszteni a magyar parasztság lelkét. Csak így vehet méltó részt országunk felépítésében. Hűségével a nyelvhez, a szabadsághoz, az emberiség­hez a parasztság volt mindig a támasztó erő a nemzet nehéz pillanataiban. Cserébe ezt várjuk ma is tőle. így leszünk már mindnyájan méltók a szabadságra, arra a szabad és em­beri hazára, amelynek képét nagyjaink elibénk írták. Ehhez kérjük a figyelmet, a tanácsot, a társas munkát, amidőn bejelentjük a MAGYAR NÉPI MŰVELŐDÉSI INTÉZET| megalakulását. Ez az új intézet a ti kiművelésetek megkönnyítésére, előkészítésére alakult. Szerető gondossággal fordul felétek, vállalkozik érdeketekben a szervezésre, irányításra, segítésre és ha kell a harcra is. Forduljatok hozzá bizalommal. Aki előbb jelentkezik, az ha­marabb célhoz ér, több eredményhez juthat,annak a faluja hamarabb kiszabadul a szellemi szolgaságból s a magyar demokrácia nyújtotta iskolázási lehetőségeken át hamarabb be­léphet a művelt, a szabad magyar közösségbe. Várjuk a kérő, hívó szót. Minél több helyről és minél hamarabb várjuk. Budapest, 1946. július 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom