Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 11. szám - VALÓ VILÁG - Mészáros György: Szerelem, házasság, szexuális élet a magyarországi cigányoknál
> Szász ka nasz ek huszári haj ekg/alogoso. O huszári rom szász, haj vi aven khére szabadságra. Hát pasa király kastéva trubulasz the aven. Hát szar avnasz dikhle opre pi kastéva. Kohte dikhle la krajaskinya pa felyásztra haj bangyolasz ávri. Kana o huszári, o rom, dikhlasz opre haj dikhlasz la, sza muterdasz pe anda sukáripe kaj dikhlasz la Phenel le huszáreszke (!) hogy: — pajtás, kade kurosz la, hogy rat csungardelasz laki mízs... / „Volt egy huszár és egy gyalogos. A huszár cigány volt, szabadságra mentek. A király kastélya mellett kellett elmenniük. Amint mennek felnéznek a kastélyra. Látják ám, hogy a királyné kihajol az ablakon. Nézte a cigány huszár, hogyan pisil a szépségesből, majd így szólt: — Hej, pajtás, ha megizélhetném, vért vizelne utána! A királyné meghallotta. Csöngetett, bejött a szolgáló. — Gyorsan menj utánuk és hívd elém őket! Ment is utánuk a szolgáló sebesen és így szólt: — Vitézurak! Álljatok meg! A királynő azt parancsolta, hogy jöjjetek fel hozzá a kastélyba! Felmentek hát mind a ketten a kastélyba. A királyné elé álltak. — Te katona, mit mondtál? — kérdezte a királyné. — Én, királynőm — feleli a gyalogos —, nem mondtam én semmit. És te — fordult a huszárhoz. — Én csak azt mondtam, hogy ha megizélhetnélek, utána vért vizelnél. — Menj utadra! — szólt a királyné a gyalogoshoz. A gyalogos el is ment útjára. A cigányt pedig behívta a szobájába. A cigány szájában bagó volt, a királyné éppen havibajos volt. — Nos, gyere — mondta a cigánynak —, vetkőzz le! A cigány levetkőzött, szájából a bagót letette az asztalra. A királyné kivette a vattát és letette a bagó mellé. Ezután a cigány kilencszer tette meg egymásután. — Elmehetsz, — mondta végül a királyné. A cigány visszatette bagó helyett a vattát a szájába és elindult. Útközben vért köpött. Gondolta, hogy megszakadt benne valami. Eközben a királyné ugyanezt tette a bagóval. De rögtön csengetett és megparancsolta a szolgálónak, hogy azonnal hívják vissza a cigány huszárt. A szolgáló izibe indult, hívta a huszárt. A huszár vissza is jött. — Mit tettél a szádba, te cigány? — kérdezte tőle a királyné. — Bagót, királynőm! — Nem igaz, vedd csak ki, vedd csak ki a szádból! Erre a cigány is a királyné is kivette, mindegyikük a maga helyéről. A cigány átadta a királynénak, a királyné odaadta a bagót a cigánynak, akit nyomban elengedtek szabadságra.” / A történetmesében — hasonlóan más cigány népmesékhez — a cigány hős páratlan tettet vitt véghez, nem is akárkivel, magával a királynővel. A mindennapi életben ma is meglévő szexuális bátorságról, magabiztosságról árulkodik. EPILÓGUS A cigányság szexuális életét a szabadság mellett a szabadosság is jellemzi. Érdekes azonban, hogy a 13—15 éves lányok és fiúk között igen ritka a petting. A fiúk ebben a korban rendszeresen maszturbálnak, míg a lányok nem. A kifejezett orgasztikus játék a fiatal házasok között már gyakoribb, bár a nők egy része ellenérzéssel fogadja. Mindezekkel együtt szexuális életük gyakorlatában megtalálható minden olyan elem, amely a más kultúrkörben élő közösségekben használatos. 67
