Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 11. szám - VALÓ VILÁG - Mészáros György: Szerelem, házasság, szexuális élet a magyarországi cigányoknál
elmaradt menstruáció (pógyi) után három-négy napig éhgyomorra, sós meleg vízben ülve, itták. Ezalatt az idő alatt nem engedték magukhoz férjeiket. Használták a kakukkfüvet is (románi lulugyi). Két-három maréknyi kakukkfüvet forró vízzel leöntöttek, majd többször és alaposan kimosták vele szeméremtestüket. Ma már igen sokan szednek fogamzásgátló szereket, hiszen olcsón jutnak hozzá. Igen sokan a férjek tudta nélkül szedik, azt tartják ugyanis, hogy a „gyógyszerrel az asszony nem az igazi”. Elvétve, főleg a fiatalok használnak spirált is. A kórházakban térítés nélkül helyezik fel nekik és öt évig gyakorlatilag védelmet nyújt. Használatától mégis idegenkednek, abban a tévhitben, hogy az rákot okoz. Ahogy növekedett a fogamzásgátló szerek használata, úgy csökkent a családokban a gyermekek száma. Ma már a fiataloknál három gyerek az átlag, szemben a régebbi időkkel, amikor a 6—9 sőt a 12 gyerek sem volt ritka. Természetesen ettől több volt a szülések száma. Említettem korábban, hogy a cigány embernek a mienkétől eltérő eszményképe van az emberi testről, a nemiségről, a pollucióról. Magyarországon és Erdélyben nemcsak jómagam, hanem Kürti László, a ma New Yorkban élő tudományos kutató is tapasztalt olyan jelenségeket, amelyek mindezt alátámasztják. Néhány évvel ezelőtt Erdélyben, egy bogártelki lakodalomban 16 év körüli (mint később kiderült) cigány leányanya téblábolt két egészen pici gyerekével. Az egyik cigány férfi nevetve, félig meddig viccelődve jegyezte meg, hogy „szoptat is, meg szopik is”. Hazánkban hasonló esetről egész szűk körben, fiatalabb adatközlőink beszéltek, mint alkalmazott szokásról. Mélyebb kutatások azonban bizonyították, hogy a száj közösülés, mert erről van szó, néhány közösségben jól bevált nemi aktus. Nem okoz olyan problémát, mint a közösülés. A cigány női test alsó fele tisztátalan. A magyarországi szintiknél: prasszapen, Nyugaton: máripe. Ezért van az, hogy a női alsóruha megérintés a táncban még ma is elkerülendő, mivel éppen az illicit szexualitással hozható kapcsolatba. Cigány férfiaknál a szoknya érintése vagy elszakítása a botoló táncukban ezért vált ki olyan heves dühöt, hogy még véres verekedés is válhat belőle. Hasonló esettel két évvel ezelőtt Tiszavasváriban találkoztam, ahol a botoló táncot járó fiatal cigány legény — a tánc hevében — az egyik ülő fiatalasszony alsó szoknyájával együtt markolta fel a földre ejtett botot. Ismert a cigány nyelv viszonylagos szegénysége, mégis meglepő az a gazdagság, amelyet a nyelv a szexualitás területén produkál. A női nemiszervre kilenc cigány szót találunk: mízs (mindzs) az asszonyé; lulugyi a szűz leányé (tulajdonképpen virág), lindiko; flaska; bul (segg); kikiriska/kakaraska; pharrajipe (öregasszonyé, szószerinti jelentése: repedés) A férfi nemiszerv: kár, krasztavéca (uborka). A menstruálás a cigányban pógyi. Néhány cigány nyelvű közösség a menstruáló leány és asszony között is különbséget tesz: az előző lulugyárel pe; pe late szi o lulugyimo, az utóbbi: voj pógyi la. Az ártatlant játszó kurvára mondja a cigány szólás: na zsa ávri pe balval, ke i lulugyi ávri perel tel tyi pulpi / ne menj a szélbe, mert kiesik lábad közül a virág azaz avulva/. A közösülésre is több kifejezést ismernek. Legáltalánosabb a kurrel, (kúrel), kurrável pe, de használják a móréi (dörzsöl, dörgöl) kifejezést is. Olvastam valahol, hogy a bika meghágja a tehenet, a kakas megbirbitéli a tyúkot, a nemesebb állatok viszont (mint pl. néhány madár) násztáncot járnak. A tintahalak órákig lejtik szerelmi játékuk, majd a hím beereszti hosszú péniszét a nőstény nemi szervébe. Az orgazmus után a nőstény olyan lendülettel hagyja ott a hímet, hogy an- 2 2. fekete üröm 63
