Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 11. szám - Szepesi Attila: Tizennégy bagatell: vers
SZIGLIGETI FENYŐK kék Himalája fenyői a málló várfalak alján águk közt zsinatot csuszka pirók cinege kérgük alatt lámák csengői rekedt imamalmok lábuknál duruzsol lenn a Tapolca-patak DON QUIJOTE CÍMERPAJZSÁRA ki voltam szálas álmodozó balog istenfi kósza láng komor éjszakán nem rendített idők futása ütközetek csenevész bolondja futtám gebémmel tántori józanul ködöt dadogva váltig iránytalan hogy nincs irány tudtam s hogy összetört a Nap és csak a vaksötétben viliódzik egy-egy arc soha már a tűnt teljesség kódis és a bolond a szent csak kunkorogtam mint a pondró hullva maró-eleven parázsba A PÁSZTOR KUNYHÓJA 17
/
