Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 1. szám - MŰVÉSZET - Bánszky Pál: Fiatal grafikusművészek
MŰVÉSZET FIATAL GRAFIKUSMŰVÉSZEK A Bács-Kiskun megyei alkotók tárlatain a 70-es évek végétől egyre nyilvánvalóbbá vált a grafika vezető szerepe. Ez a tendencia számszerűségben, a szemlélet korszerűségében és a művek színvonalában egyaránt megmutatkozott. A műfaji „hegemónia” megszerzésében a megye tucatnyi rendszeres grafikai tevékenységet folytató alkotója közül meghatározó szerep jutott a többnyire tíz éve Kecskemétre települt, illetve itt dolgozó grafikusművészeknek; Csáky Lajosnak, Hegedűs Lászlónak, Molnár Péternek, Pécs Péternek éa Zalatnai Pálnak. A Fiatalok Képzőművészeti Stúdiójában, országos és nemzetközi kiállításokon is leginkább ők képviselik Kecskemétet. Tagjai a Művészeti Alapnak, Hegedűs László, Molnár Péter és Pócs Péter a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének is. Az egy nemzedékhez való tartozásuk, a megközelítően azonos szakmai előképzettségük alkotópályájuk közös forrása. Közös a választott vizuális nyelv, hasonló a szemléleti alapállásuk, többé-kevésbé egyformán nyitottak a szakma és a világ dolgaira, személyiségük azonban színezi alkotói karakterüket. Csáky Lajos 1950-ben született Hódmezővásárhelyen. A szegedi Tanárképző Főiskola magyar—rajz szakán szerzett diplomát. Tíz éve él Kecskeméten. 1975-ben mutatkozott be képzőművészként, majd többirányú kísérletezés után két-három éve rajzol rendkívüli intenzitással. 1981-től hét önálló kiállítása volt; Kiskunfélegyházán, Budapesten, Szolnokon és Kecskeméten. Úgy tűnik Csáky hosszabb távon elkötelezte magát a ceruzához. Jelenleg kizárólag ezt a látszólag egyszerű, hagyományos eszközt használja. A feldolgozásra kerülő témái életképszerűek és impresszionisztikus kivágatúak, de az alkotó értelmezéséből az is kiderül, hogy sajátos valóságábrázolása csak a XX. század talaján születhetett meg. Egy-egy utcaképe mintha a filmkamera állásából és „barokkosán” koncentrált csúcsfényeiben készült volna. (A gonosz ember álmai I.) Más rajzán a lakótelepi betonrengeteg életjeleire hívja fel a figyelmet, akár egy parányi fa, vagy egy felborult szemetesvödör legyen is az. Hiperrealista valóságkivágatait olykor egy-egy hanglemezborítóra képzeljük. A kisvárosi „hangulatfelvételeken”, tájábrázolásokon nyilvánvalóvá válik azonban a szemlélet intellektuális meghaladása, az ironizáló szándék, amely olykor szürrealisztikus álomképekbe tűnik át. Feldereng valami furcsa kafkai világ; drapériává átalakuló felhők, paplannal letakart rétek, háztetőre helyezett dunnák. Egyik képén (Panem Nostrum) nagytávlatú alföldi tájat ábrázol, ahol a búzatábla helyén gabonával teli zsákok végtelen sora helyezkedik el. Az eredeti állapotra csupán pár szál búzakalász utal. Az előtérbe helyezett asztalon az életet szimbolizáló kenyér motívuma a belé szúrt késsel különös életérzést sugall. Hegedűs László 1950-ben született Nagyhalászban. Tanulmányait a pécsi Művészeti Szakközépiskolában végezte. Tíz éve került Kecskemétre. Itt grafikával és animációs filmmel foglalkozik. A Pannónia Kecskeméti Filmstúdiójának munkatársa. 1979-ben készült el első önálló filmje, a Vázlatok. Kiállítással 1975-ben mutatkozott be Kecskeméten. Ezt követően egyéni kiállítása volt Budapesten, Győrben, Pécsett és Szegeden. Munkái többször részesültek díjazásban országos pályázatokon. 1980-ban a brnói nemzetközi grafikai pályázaton ezüstérmet kapott. A grafika többféle kifejezési eszközét műveli. Szívesen él a fotó nyújtotta lehetőséggel, továbbá a kollázzsal. Épít a vizuális eszköztár teljes skálájára: a vonalra, foltra, 85
