Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 10. szám - MŰHELY - Bernáth Béla: Népköltészetünk úgynevezett szimbolikájáról

De tarka lehet a malac is (a rómaiak porcusnak nevezték a péniszt) s ezért jókívánság a „tarka legyen a kentek malaca.” És természetesen a macska is: „Édes szívem, kis asszony, / Ki fekszik az ágyadon? / Tarka macska egerész, / Barna legény heverész.” Az egér a macskával szemben a női tag, viszont, ha a lyukba búvik, hímtag (mindkét jelentése szótározva Ballaginál, illetve a TESz.-ben). Zűrjén rokonaink is ismerik e tarka macskát: „Tükörbe ugrott a tarka macska, eltörte a tükröt” (defloráció). A lány tükrének eltörése nálunk is ezt jelenti; a tükör és a kút tükre fordított világot tükröz, tehát másvilágot; a női uterusban is másvilág van, ennek bejárata a „tükör”. Említsünk meg még egy gyermekmondókát is: „Kár, kár, Varga Pál, / Adjál nekem kis csizmát, / Én is adok kis libát, / Most tarkázom a nyakát”. Magyarázatul: a kis csizma a női nemi szerv, a férfi „harmadik” vagy „középső lábára” való; a lúd, amikor szárnyaival csapkodva (a szárnyak a heréknek felelnek meg), hosszan előre nyújtott nyakkal, piros csőrrel repül, a péniszt jelképezi in actu (hasonlóan a víz közepére szállt s szárnyiaval a vizet verdeső madárhoz, Id. Új írás i. m. 103). Ezért mondják a lányok, „férjhez megyek, átszállott a lúd”. A háztetőre szálló lúd pedig azért jelent tüzet, mert a háztető a nő „házának” alul levő zsúp- vagy nádteteje (a pubes), s az könnyen tüzet fog, ha a „lúd” rászáll. Hogy a lúdnyak tarkázását hogyan kell érteni, azt az a falucsúfoló magyarázza, mellyel a dörzsölésre emlékeztető nevű Derzs falut gyúnyclták: „Derzsen csinálják a tarka bornyút”.

Rendkívül sokatmondó, hogy e mondókában a legény attól a károgó Varga Páltól kér szerelmi boldogságot, akinek teljes címe egy variánsban: „Fűzfa hegyin lakó varjú Varga Pál." Ősi dolgokat őriznek ezek a „gyermekmondókák”. Egy 1711-beli tanúvallomás szerint boszorkányok szálltak varjúvá változva a fűzfák tetejére. „Egy rostába minnyájan belérakosznak, a vízen úgy mennek által, egy nagy árkon is járnak által, s mikor visszajönnek varjúkra változnak, az fűzfákon nyugosznak.”23 A varjak, e fekete, alvilági madarak nem voltak mindig boszorkányok. A pogány időkben a legtöbb szibériai népnél részben kultúrhéroszokként, részben teremtő demiurgoszokként tisztelték őket. Mint ez utóbbiak, kapcsolatban álltak az alvilággal, ahonnan a föld termőereje és az anyák méhének termése is fakad. A szibériai nanájoknál a varjú kéri és hozza le csőrében Kudaj istentől a születendő gyermekek lelkeit, azaz közvetítőként szerepel. Ezt a hiedelmet népünk is ismerte. Egy XVII. századvégi népies színjátékban, az Actio Curio- sában, találjuk ezt a mondást: „az isten tudja, honnét hozta (az illetőt) a varjú az orrában”. Úgy vélem, nem véletlenül fordul a legény házassági boldogságért éppen Varjú Varga Pálhoz, aki „csizmát” is küld, s a születendő gyermek lelkét is szállítja.

A „tarka” jelzőről még annyit, hogy a toll is lehet tarka, nemcsak a szőr. Egy lakodalmi ének azt kéri, hogy „Tarka legyen a babuka tolla, / Hogy beteljék a menyasszony marka”. A taraját fölmeresztő babuka vagy banka természetesen a vőlegény „madara”.

A „tarka kutya a kenderben” kendere tulajdonképpen kenderkóc, csepű, s a pubest jelképezi, férfit és nőit. Lükő Gábor írja, hogy a palóc vőlegény egy csomó kenderkócot gyújtott meg a kézfogó alkalmával, s Nyárádszentimrén égő csepűcsutkát dugtak a legény és a lány lába közé, amikor először mentek a guzsalyasba. Ugyancsak az égő szerelmet jelképezték azok a kenderszöszbubák, (cukorkák), melyeket a fonóban meggyújtottak és repülésükből jósolnak. Pontosabban illusztrálja a kender jelentését a csalfa lány kerítéséhez támasztott meszelőrúd (férfitag, meszel ’kefél’) a tövében kenderkóc- cal, utalva a lány félrelépésére. A „begyulladt a kóc” Doroszlón azt jelenti, hogy a lány szerelemre gyulladt. Kocson, mikor a legények azt kérdik, „szabad-e pozdorját törni”, a lány szoknyája alá nyúlnak,24 s az öregasszony egyik csúfneve: törött pozdorja. A kendertörés eszközét éppen azért nevezik bakónak, mert bakni ’coire’, illetve bem- ballónak, mivel bimballó a. m. ’penis’, amiből kitűnik, hogy az oly fontos virágos vagy női kender törését „szűztörés-nek, violatio virginumnak érezték.

76