Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 8. szám - Tasi József: „A népségből a nép fia…” (Beszélgetés Kardos Lászlóval életútjáról és a Bolyai-kollégium történetéről)
ről szóló híradást 1940. január 20-án közölte a Magyar Országos Tudósító, az első lakók pedig február elején költöztek be a kollégium épületébe.] — Nevezték-e máshogyan a Bolyai-kollégiumot ebben az időben? — A kollégiumot általában ,,Parasztkollégium”-nak nevezték, mi magunk is parasztkollégistáknak neveztük magunkat és a sajtó is, a megjelent híradások is parasztkollégiumként számolnak be rólunk. Boros Lajos a Magyar Életbe cikket írt a Turul Szövetség Bolyai-kollégiuma első esztendejéről [1941. jan. 13—14. I.], de úgy emlékszem, hogy ő is használta a parasztkollégium kifejezést [Boros Lajos: Parasztkollégium. Magyar Élet, 1940. jan. 22—23. 1.]. Mi nem elleneztük a parasztkollégium elnevezést, mert valóban a parasztság volt az a nagy gyűjtőmedence, ahová a származásunkat mindnyájan visszevezettük; de itt újra hangsúlyozni kell, hogy a paraszti-mezőgazdasági foglalkozást folytató szülők gyermekein kívül mindenféle rangú és rendű, a parasztságtól már elszakadt rétegek gyermekei, polgári hivatást folytató szülők gyermekei egészen a falusi értelmiségig otthont kaptak. Most, hogy újra rátértem erre a kérdésre eszembe jut, hogy a Parasztfőiskolások Közösségében 1939-ben a paraszt szó fogalmi tartalmáról vita folyt, ahová meghívtunk előadókat, — erről egyébként azt hiszem nem is beszéltem eleget, pedig a Parasztfőiskolások Közössége egy pre-Bolyai kollégium volt, anélkül, hogy a kollégiumi együttlakást megteremtette volna. — Mielőtt rátérnénk a Bolyai-kollégium első éve történetének részletes taglalására, hadd kérdezzem meg, mikor jött létre a kollégium pártfogó testületé, beszélhetünk-e egyáltalán pártfogó testületről e kollégiumról szólván? — A kérdés jogosult, de ugyanakkor meglepő is számomra, mert amilyen természetes, hogy a Győrffy-kollégium körül eleve pártfogó testület volt, olyan természetes az is, hogy a Bolyai-kollégiumnak nem volt pártfogó testületé és mégis volt: történetesen a Turul Szövetség népies baloldalát támogató vezetőgarnitúra, amelynek tagjait személyükben nem tudom megnevezni, de úgy gondolom, hogy egy Fitos Vilmos-féle személyiség efféle lehetett, akinek a Turul országos szervezetében is volt szava. Név szerint nem tudom megnevezni, de maga a Turul Szövetség mint testület tekinthető pártfogónak. Azonban, amint a későbbi események mutatják, éppen ellenkező szerepet töltött be mint pártfogó; amikor a Bolyai-kollégium túllépte a mozgásterét, abban a pillanatban a nyakát szegte. — Hogyan jött létre közösség, kollektíva a Királyi Pál utca 12. számú ház első emeletén otthont, menedéket találó parasztfőiskolások kis csoportjából a kollégium megalakulását követő hónapokban? — Annak a komplexitásnak a fölfejtése során, amelynek a végcélja a kollégiumi szisztéma kialakulása, valóban ki kell tapogatnunk, hogy hogyan alakult ki a Bolyai-kollégium, mint közösség. Közösségi előzményekkel rendelkeztünk, ahogy már utaltam a Parasztfőiskolások Közösségére. A kollégiumba ennyi közösségi tartást vittünk magunkkal. Maga a kollégium meglehetősen kényelmetlen épület volt, nem kollégiumnak épült. Fáy Andrásnak, a meseírónak és a Takarékpénztár hajdani első igazgatójának bérházaként némi történelmi jelentőséggel bírt, de annál inkább régi és ósdi épület volt. [Az épületben már a századfordulón is egyetemi diákotthon működött. Az 1902/1903-as tanévben itt lakott Juhász Gyula.] A szobák alkalmatlanok voltak kollégiumi célokra, de mint annyiszor a népi kollégiumok élete során, ezeket a körülményeket kellett olyanná alakítani, hogy egy közösséggé alakuló együttesnek a befogadására alkalmassá tegyük. Ami lényeges, volt egy nagy terme, ahol előadásokat lehetett rendezni és ebédlőnek is megfelelt. A szobák egyébként olyan nagyok voltak, hogy 4—6 személy tudott bennük vaságyakon elhelyezkedni. Ahogy most az első képre visszagondolok, nagyon csupasz világ volt ez, hirtelen csak a fehér vaságyakat látom magam előtt, például szekrényeket nem igen látok. 81
