Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 8. szám - Medvigy Endre: Sinka István, a lángoló cselédházak és az ügyészség

1983. áprilisában, a Forrás Kör a budapesti Egyetemi Színpadon, György vezér a tüzek- nek suttog címmel Sinka István-estet rendezett. Az előadást meg nem zavarhatták a régen letűnt félfeudális rendszer árnyai, a Csevics grófok, a senki bárók és a bácskai főispánok, sőt az egykori dogmatizmus azóta Nyugaton kujtorgó, aczéltamási lelkei sem. A szereplők minden kockázat nélkül, szabadon szavalhatják a múlt úri társadalmában ügyészileg tiltott forradalmi verseket, A pór megszólal a magyar uriszék előtt panaszát és a Magyar hatodosok súlyos vádjait. A legnagyobb tapsot a Sinka-levél címzettje kapja, a De enyém ám a hősiesség hiteles tolmácsolásáért. Léka Géza az egyre feszültebb póri párbeszédet szikráztatva úgy szórja a lázat, hogy a szeme bogarán már lángolnak a cselédházak.

A hosszú kallódás, majd a Forrás köri előadás színpadi nyilvánossága után most a Forrás folyóirat olvasóihoz is eljut a (háború alatt törölt verszakokkal kiegészített) De enyém ám a hősiesség. A felszabadulás utáni, téma szerinti párverse is megjelenik: az egészségtelen cselédházak lebontását köszöntő Két tulipán. így bár lassan, megkésetten, de mégis valóra válhat Veres Péter gondolata: „Kiadni, olvasni, igazságosan értelmezni és helyre kell tenni Sinka István életművét.”

VERES PÉTER, FÉJA GÉZA, ASZTALOS ISTVÁN, SINKA ISTVÁN

62