Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 8. szám - Sinka István: De enyém ám a hősiesség, Szent-Mihálykor, Magyar tűnődések, Két tulipán (versek)

KÉT TULIPÁN Lebontották a cselédházat hosszú vén pitaraival, hol bentlakó volt az alázat s hálótársa a szolga-bánat — mint lánc, meg az alvó bivaly. S szétverték a négy nagy kemencét és szét a négy nagy füstű katlant; ott főzték a soványka lencsét, kis zsírral a pirítást kenték; a zsír rajta épp csak hogy raggyant. Elhasgatták az ó-küszöböt, szalonna sült a tüzinél; a csákány szegekbe ütközött és csengett s e csengő zaj között elhordta a volt bűzt a szél. Négy kis szoba volt egy pitaron, s este még bent se maradhattál: zsúfoltan éltünk, mint a barom — a nagy rézbotom neked adom, csak mutasd meg: te melyikben laktál? Lebontották a cselédházat, ideje volt már igazán. S romjaiból kis zöld domb támadt, meg pár elhullt virághagymának leikéből tündér két tulipán. 1949.

Next

/
Oldalképek
Tartalom