Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 8. szám - A szárszói konferencia négy évtized távlatából (Tizenkét résztvevő vallomása, tanúságtétele - sajtó alá rendezte: Győrffy Sándor)
RÉTÉI LAJOS Én a gyerekek — nem a fiatalok, hanem a gyerekek — közé tartoztam, mikorSzárszón voltam. A Püski-féle könyvkiadóhoz én is a könyvterjesztés útján kapcsolódtam. Tanyasi tanító gyermekeként 9 kilométerről jártam naponta a kecskeméti gimnáziumba, ahol kapcsolatot kerestem a társakkal, így kerültem a regős—cserkész mozgalomba. Egy budapesti találkozáson, néprajzzal, népkutatással, falukutatással foglalkozva, ismertem meg azt a Veres Pétert, aki ugyanúgy nézett ki, ugyanaz volt, mint az a Jóska bácsi, Pali bácsi, Pista bácsi, akikkel én a tanyán, mint a tanító gyereke, naponta együtt voltam, akikhez apám szaladt, ha a ló vagy a tehén fölfújódott, akiknél, ha baj volt a lucernával vagy akármi egyébbel, akkor apámhoz jöttek: segítsen már! És ez az ember hamarosan szívesen szóbaállt velem, hiába volt nagy író. Hát csodálni lehetett-e, hogy mikor legközelebb megtudtam, hogy Tóth Laci bácsihoz, a kecskeméti lapkiadó vezetőjéhez Kecskemétre jött, mert Az Alföld parasztsága című első kötetét ott nyomták, — én is odaszaladtam és mint negyedikes gimnazista, 14—15 éves gyerek, ott kotnye- leskedtem. És amikor Péter bácsi biciklivel jött Balmazújvárosból Kecskemétre, én, a kamaszgyerek azt mondtam: ha a Péter bácsi el tud jönni Balmazújvárosból, én miért ne tudnék elmenni hozzá?! Ezért emlékezett meg A tölgyfa árnyékában című kötetében Nádasdi Péter is arról, hogy egy cserkészruhás gyerek is látogatta édesapját Balmazújvárosban. Hát én voltam az a szerencsés gyerek, aki ezt megtehettem. Terjesztője lehettem ennek alapján aPüski-kiadó könyveinek azokért a bizonyos pontokért, amelyek révén magam is eljuthattam Balatonszárszóra. Én a kamaszgyereknek, a 16 éves kamasznak a csodálatával csüngtem rajtuk, az írókon. A Györffy-kollégisták legények voltak már, előttünk, a kamaszok előtt az ő legénységük volt az eszménykép. Péter bácsiék a felnőtt eszményképek voltak. Bennem ezek az élmények élnek azokon kívül a meghökkentő dolgokon kívül, amiket azóta is őrzök. Ott ül hátul Sz. Tóth Imre barátom, szintén kecskeméti, volt diáktársam, osztálytársam, akivel a balatonszárszói konferencia után egy cserkésztáborozáson kiállítást is rendeztünk a népi írók munkáiból. A Püski-kiadó könyveit raktuk ki sorba, és mint a legjelentősebb élmény: középre raktuk ki a Szárszó-könyvet. Egyik újságíró ismerősünk, aki eljött a táborozást meglátogatni, alaposan meg is mosta a [fejünket utána, hogy mit keresett ez a könyv ott, mert hiszen erről ilyen meg ilyen hangokat lehetett hallani. De ez minekünk az érdeklődésünket annál inkább fölkeltette a könyv iránt. Bibliánk volt ez a könyv. Bibliánk volt és sokszor lapoztuk fel magunk is oldalait és emlegettük. Erdei Ferenc hozzászólása után azt mondotta Dobi István, hogy „o dolgozó parasztság felemelkedésének útját a demokráciában és a szocializmusban látom” . . . Az, hogy a szárszói konferencia milyen hatással volt ránk, Veres Péter zárszavával illusztrálom. 1943 óta őrzöm a könyvet, minden nehézségek között is. Azt mondta Veres Péter (ez alá van húzva a könyvemben, akkor húztam alá): „Ha valóban a népet szereted és nem csupán a benne levő uralmi lehetőséget, akkor a szolgálatára tedd fel az életedet, még akkor is, ha nem ért meg a nép, sőt még akkor is, ha megkövez érte.” Ezt szinte mintegy jelszóként, bibliai mondásként tartottuk és őriztük. Azok közül, akik ott voltunk, Sápi Vilmos barátunk a Györffy Kollégiumban folytatta tanulmányait. Mások a Petőfi Kollégiumba kerültek, aztán a Szabó Dezső Kollégiumban folytattuk körülbelül vagy tizenketten a kecskemétiek közül. Akikkel a Szárszó-könyvet olvasgattuk,azok lettek az alapítói, létrehozói annak a népi kollégiumnak, amelyik a hat elsőnek létrehozott'kollégiumok egyike volt. Mert hiszen a Györffy-, a Petőfi-, a debreceni Móricz Zsigmond-, a József Attila-, a Dózsa- és a Szabó Dezső- kollégium volt az első hat népi kollégium. És tagjaik között ott volt az a garnitúra, amelyik épp Szárszó hatására indult el. Ha az én fejlődésemre, a későbbi tevékenységemre 44
