Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 7. szám - Rásonyi László: Török eredetű magyar személynevek

NEVEK JEGYZÉKE Aba: ’apa, nagyapa, medve’ stb. Az Árpád-korban ez gyakori személynév volt (I. Á. T. Sz.). Abuska: Az előbbi név deminutívuma — a XIII. század végén élt Kolbas kun főember testvérének neve (ÁTSz.) Ablaj: = Abil = Ábel deminutívuma a kirgizben Adam: ’ember’ Akus, Akkus: — Ákos = ’fehér sólyom’ (ÁTSz) Almys: = Álmos, = ’Istentől kapott’ — Árpád apjának neve Alp, Alyp: ’hős’, ez sok összetételben szerepel, pl. a) Alp—El = ’hős ország’, azon avar vezérek egyikének neve, aki a horvátokat az Adriai-tengerhez vezette. (I. Moravcsik) b) Alp—Tolma, Olup—Tulma = ’hős töltelék’ a kunoknál (ÁTSZ.) Alp—Er: ’hős férfi’ (ebből Alpár lett) Altibarsz: ’hat párduc’ (Althabarz — kun főember neve — ÁTSz) Alpra: ’vörös hím-teve’ (Al-bugra, Al-bura.) Ezt a kun nevet említi az Árpádkori Új Okmánytár = ÁUO, 1308-ban. Arbuz és Karpuz: ’dinnye’. A török nyelvekben perzsa jövevényszó. IV. László király kun gyilkosainak egyike Arbuz volt, 1290. Arguvan: ’bíbor-virágú kisázsiai orgonaféle cserje’. A Kiskunságban Orgovány-ként településnév is lett, elképzelhető, hogy nyílvessző készítésére is használták. Arszlan: ’oroszlán’. A középkorban magyar személynévként is. Atlamys: ’átgázoló’ (A kipcsaki atla = átugrani, átgázolni igéből.) 1345-ben egy dnyesztervidéki tatár kán neve. Magyarorszá­gon kun családnév. (Rásonyi: Kuman Özei Adlari = KÖA) Baj: ’gazdag, úr’. Összetett személynevekben gyakori. Hunyad­megyei kun-kenézek neve volt. (I. KÖA) Bajik: ’igaz ember’ Szt. Istvánnak pogánykori neve: Vajk, azon­kívül ez volt Hunyadi János kormányzó apjának is a neve. Bajtemir: ’ur-vas’. Gyakori név a törökségben. A mi kunjainknál is volt egy „Bajdamérszállása”. (KÖA) Balmaz: ’nem lévő’ (vö. az ómagyarban ’nem való’) Eredetileg Bol­maz volt. Okleveles adatok 1411-től kezdve. Ma is látjuk Balmazújváros nevében. (ÁTSz) Barak: ’hosszú-szőrű pásztorkutya’. Már 1185-től szerepel, először az orosz évkönyvekben. (KÖA) Beler, Bilir: ’tudó’. Az ÁUO már 1292-ben említ egy kun Beler-t. (KÖA) Bene: Délmagyarországi kun-kenéz neve. (KÖA) Bicsak: ’bicska, bicsak’. Ómen-név. Biter: ’növekvő’. Kun főember 1292 (ÁTSz) Berde: Elvonás a Tengeri-berdi = ’Isten adta’ névből. Mai magyar családnév (Rásonyi: Theophoric Names, Belleten, XLVI, 291—296) Boklov: ’szaros’ (Boklug-ból) 1332. kun személy neve (KÖA) Borcsol: ’bors fia’, ’bors-fi’ Eredetileg Burcsoglu; 1266-tól kun sze­mély- és nemzetségnév. (KÖA) 82

Next

/
Oldalképek
Tartalom