Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 7. szám - Szabó János Győző: A Duna-Tisza köze és a magyar honfoglalás
Berengár népe a magyarokét. Az avarság a Kárpát-medencéhez érve két fő hatalmi szférát talált itt és egy harmadiknak hagyományos érdekeltségét. A dunántúli Lango- bardia, a tiszántúli és erdélyi Gepidia és a kelet-római császárság Sirmium körüli (szerémségi) valós és pannóniai elméleti igényével állt szemben az avar kagán. A honfoglaló magyarok a frank fennhatóságé Pannónia, a bolgár uralom alatti Dél-Erdély (ill. Tiszántúl) és a morva állam hatalmával,80 érdekeltségével álltak szemben. Ennyi hasonlóság láttán nem lehet számunkra közömbös, hogy az avar kagán és kísérete a Kárpát-medencében hol rendezkedett be. Persze a történelem nem ismétli meg önmagát. Az avar korszaktól ezért is eltérő az a kép, amelyet a X. század első felének fejedelmi területéről a régészeti anyag elemzésével felvázolhattunk. Jegyzetek 1. Anonymus Gesta Hungarorum (Hasonmás kiadás), ford. Pais Dezső, Budapest 1975, 113—127. 2. Kézai Simon, A magyarok története, A magyarok elődeiről és a honfoglalásról, szerk. Györffy György, Budapest 1975, 189. 3. Thuróczy János, A magyarok krónikája, ford. Horváth János, Budapest 1978, 83. — Chronica Hungarorum (Hasonmás kiadás), ford. Horváth János, Budapest 1973, 24. — Képes Krónika, Kálti Márk krónikája a magyarok tetteiről, ford. Geréb László, Budapest 1959, 78. 4. Moravcsik Gyula, Bíborbanszületett Konstantin, A birodalom kormányzásáról, Budapest 1950, 174—179. 5. Karácsonyi János, Árpád birtokai, Árpád és az Árpádok, szerk. Csánki Dezső, Budapest 1908, 140 skk. 6. Karácsonyi János, A magyar nemzet honalapítása 896—899, Oradea Mare (Nagyvárad) 1925, 17. 7. Györffy György, A honfoglaló magyarok települési rendjéről, Archaeológiai Értesítő 97/1970, 191—195. 8. Györffy György, Buda és Pest kialakulása, Budapest Története I. szerk. Gerevich László, Budapest 1973, 257. 9. Györffy György, István király és műve, Budapest 1977, 30. 10. Györffy György, Tanulmányok a magyar állam eredetéről, Budapest 1959, 29—31. — Uő, A magyar törzsi helynevek, A Magyar Nyelvtudományi Társaság névtudományi konferenciája 1958, szerk. Mikesy Sándor és Pais Dezső, Budapest 1960, 30—32. 11. Kristó Gyula, Szempontok korai helyneveink történeti tipológiájához, Acta Univ. Szegediensis, Acta Historica LV., Szeged 1976, 30—37. 12. Kristó Gyula, Törzsek és törzsnévi helynevek, Magyar Őstörténeti Tanulmányok, szerk. Bartha A., Czeglédy K., Budapest 1977, 220—221. 13. Kristó Gyula, Levedi törzsszövetségétől Szent István államáig, Budapest 1980, 443—444. 14. Hóman Bálint, A magyarok honfoglalása és elhelyezkedése, Magyar Nyelvtudomány Kézikönyve I., Budapest 1923, 41. 15. Borovszky Samu, A honfoglalás története a művelt közönség számára, Budapest 1894, 115. — Marczali Henrik, Magyarország története, Budapest 1911, 43. 16. Glaser Lajos, Kelet-Dunántúl a honfoglalás és a vezérek korában, Fejérvármegye kialakulása, Magyar városok és vármegyék XXII., Cegléd 1937, 8—9. 17. Kristó (1980)467—468. : a régészetnek „viszonylag kevés szava van és lehet a politikai intézmények (mint ilyen az állam is) vizsgálatához”. — Kristónak tökéletesen igaza van, de ez nem lehet jogcím az adatok figyelmen kívül hagyásához. Rosszabbul állunk, amikor Kristó a régészeti keltezésekben is kételkedik: „Higgyünk a bizonytalan keltezésű (és egyáltalán: a megbízhatóan nagyon nehezen keltezhető) Kárpát-medencei régészeti emlékanyagnak, vagy a kronológiailag még inkább nehezebben hasznosítható régészeti terepbejárási eredményeknek?” (Ethnographia 93/1982, 472.) — teszi fel a kérdést, amelyben a válasza is bennfoglaltatik. Ilyen sommás vélemények aligha képezhetik vita tárgyát. 18. Györffy (1977) 36. 19. Marco Polo utazásai (I viaggi di Marco Polo), ford. Vajda György, Klasszikus útleírások III., Budapest 1963, 117—118. 20. Piano Carpini útijelentése 1247-ből, Napkelet felfedezése, szerk. Györffy György, Budapest 1965, 64—65. 21. Györffy (1973) 264—265. 22. Képes Krónika (1971) 61. — Chronica Hungarorum (1973) 49. 49
