Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 7. szám - Györffy György: A kabar kérdés
közül Ed Szkítiában maradt, Edémén pedig apja és anyja nemzetségével együtt csatlakozott a magyarokhoz, mikor Pannóniába költöztek. Maradt a hunokból 3000 férfi Pannóniában is, akik a Csigla mezőn húzták meg magukat; ezek a honfoglaló magyarokhoz csatlakozva velük együtt hódították meg Pannóniát. Csaba királyfi népének tartják magukat, kiről azt beszélik, hogy Görögországban veszett. Mivel Anonymus a magyarokhoz csatlakozó Edét és Edement, akitől az Abák erednek, kunnak, a hun-történet pedig a magyarokhoz csatlakozó hun Edement anyja révén félig khorezminek (Corozmin) tartja, általában elfogadott, hogy e krónikás feljegyzésekben a kazár kabarok csatlakozásának emléke rejlik és a kabarok egyik összetevője khorezmi volt. Khorezm (Khwárezm), melynek neve orosz forrásokban Khvalisz, Árpád-kori tulajdonnevekben Koaliz ~ Ko/íz, egy Aral-tó melletti ország volt a mai Khiva környékén. Lakói iráni dialektust beszéltek; a IX. században magas kultúrájú mohamedán vallású nép volt. A Kazár birodalomban ők alkották a testőrséget és a lovas katonaság egy részét, de mellettük számos khorezmi iparos és kereskedő élt Kazárországban. A fentiek alapján valószínű, hogy a kazár uralom ellen fellázadt és a magyarokhoz csatlakozott kabarok egy részét khorezmi kálizok tették ki. Ha a kabarok lázadása és a magyarokhoz való csatlakozása kapcsolatban állt azzal, hogy 860 táján (?) a kazár kagán és az uralkodó réteg zsidó hitre tért, akkor a csatlakozást az ezt követő évekre kell tennünk. Azt a kérdést, hogy a három kabar törzs etnikailag milyen népelemekből tevődött össze, 1958-ban két oldalról közelítettem meg. Egyrészt sorra vettem a Kazárországban lakó népeket, másrészt vizsgáltam a Magyarországon X—XII. századi forrásokban és későbbi helynevekben említett keleti népelemeket. A Kazár-birodalom alapítói nyugati türkök voltak; a kazár kagánok egyenes leszármazottai a belső-ázsiai Türk-birodalom kagán jainak. A Vo Iga-tor kólát és a Kaukázus között megtelepedett türkök az általuk létrehozott birodalomban csak uralkodó réteget alkottak; türk elemet ezen kívül inkább csak a lovas katonai kíséretben kereshetünk. Kazárországban az említett khorezmi népelem mellett jelentős számban laktak alánok. Az alán iráni nyelvű nép volt, mely a rokon szkíták és szarmaták után i. u. 50 körül nyomult az Urál és Káspi-tó között elterülő pusztákra. 350 táján, a hunoktól elszenvedett vereség után egy részük nyugatra menekült, részt vett a nagy nép- vándorlásban és Észak-Afrikában telepedett meg, más részük a Kaukázustól északra elterülő síkságon maradt. Az alánok kazár uralom alá kerülvén ismét kettéváltak; a Kaukázus mellé települt részük keresztény lett, ezek utódai a mai oszétek. Más részük az Azovi-tenger és a Volga között nomadizált. A tatárjárást követően Magyarországra is költöztek közülük, az ún. „jászok”, de Ibn Batuta még a XIV. században is talált mohamedán alánokat a Volga-parti Szarai környékén. Az alánok más neve ősz ~ őszi volt, az előbbiből ered orosz és magyar jász, az utóbbiból őszét nevük. A magyarok elődei a csodaszarvas monda szerint már a Maeotis (Azovi-tenger) körül kapcsolatba kerültek velük; Hunor és Magyar állítólag Dula alán fejedelem leányait vette feleségül. Az alán—magyar kapcsolat emlékét számos alán jövevényszó őrzi a magyar nyelvben. A Kazár birodalomban számos török népelem lakott. A török szabirok már a türkök előtt megjelentek a Kaukázus feletti térségben; 463 táján ők nyomták nyugatabbra a nevüket őrző (Nyugat-) Szibiriából a bolgár török onogur, ugor és szaragur népet, 515 előtt a bolgárok nyomán a Kaukázus északi vidékére költöztek, de 558-ban az avaroktól szenvedett vereség után a Kaukázustól délre menekültek. Utódaik türk 22
