Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 1. szám - VALÓ VILÁG - Horváth Dezső: A tizedik ember
emögött az igyekezet mögött, csak tiszteletet érdemel. A szándék. A legjobb puskával is megesik, hogy máshová hord, mint ahová céloztak. A tisztelet azonban nem alázat, nem hallgatás és nem elhallgatás. Ennek a mondatnak a megfordítást is ki kell bírnia. A kimondás, a dolgok nevén nevezése nem tiszteletlenség. És nem tisztességtelen cselekedet, hanem elsőrendű kötelesség. Olvasom a legújabb tanyatörténelmet, az Akadémiai Kiadó könyvét. Orbán Sándor írja a tanulmányában, mit végzett és mit nem végzett a Tanyai Tanács. A szétszórt tanyavilág igen gyors megszüntetésére a tanyaközpontok kialakítását szorgalmazta. Ki is jelölték a tanyaközpontok helyét, azonnal elrendelve, hogy építeni máshol tanyainak nem szabad. Egy tanyaközpontra 2—3 millió kellett volna, az összesre legalább 400 millió. Ennyi pénz a világon se volt akkor, kezdték csökkenteni a terveket. A tervezett és megkezdett 25 községháza és jegyzői lakás, a 97 iskola és tanítói lakás vagy a 47 kút egyáltalán nem vagy csak részben épült meg. Fölülvizsgálták a tanya- központok jegyzékét, és radikálisan megfelezték: a 224-et 120-ra csökkentették. Azonnal látni lehetett, a 224 is kevés arra, hogy megoldja a tanyavilág problémáját, de sok ahhoz, hogy meg is valósuljon. Volt tehát egy koncepció, amiről már 1949-ben kiderült, hogy nem valósítható meg, de az egész tanyavilágra érvényes építési tilalom megmaradt. Magyarul: csak tanyaközpontban építhetnél, ha tanyaközpont lenne. Ha nincs, az az objektív okok egyenes következménye. Az irreális tervre épített tilalom is erős. Nem akarnak bejönni az emberek? Tereljük be őket. Púpos a gyerek? Tegyük be a prés alá, majd kiegyenesedik. Jót teszünk vele, mert elsősorban neki nem jó, ha púpos. Építeni akar, mert minden embernek laknia kell valahol? Rendnek muszáj lenni, építsen oda, ahol mi megengedjük. Százával tudnék példát mondani arra, hogy ez az elképzelés jót szült. Lett orvos, bolt, könyvtár, iskola, mozi, minden lett. Szép falvak lettek ott, ahol azelőtt semmi nem volt. Áldást érdemelnek azok, akik segítettek benne. De százával-ezrével tudok példát arra is, hogy a gyerek nem akar bemenni a prés alá. Lépten-nyomon hallom, hogy az isten se érti ezt a népet. Ha száznak jó bemenni, miért nem jó a másik száznak is? Nem tudja eldönteni, mi a jó neki? Mit lehet erre mondani? Megáll a busz, húsz ember le akar szállni, húsz meg föl. Miért nem tud egyszerre leszállni mindenki, vagy egyszerre fölszállni. Mint az őrült birkák, úgy tolakodnak. Egymás lábát tiporják, egymás lépébe-májába könyökölnek. Senkinek nem jut eszébe, hogy szabályozzon: egyik megállóban csak fölszállunk, a másikban csak le. Mert ha egyiknek jó leszállni, legyen jó másiknak is. Pedig a tanyavilág méreteihez és komplikáltságához viszonyítva igen vékonypénzű kis hasonlat ez a busz. A törvény akkor is arra való, hogy megtartsák. Ha nem lehet engedély nélkül építeni a Balaton mellett, ne lehessen tanyán se. Csakhogy a Balaton nem tanya, és a tanya nem Balaton. Naponta hallom rádióban, olvasom az újságban, hogy rendet kell teremteni az engedély nélkül építkezők körül, a törvény teljes szigorával. A tanyai ember azonban nem engedély nélkül akar mindenáron építeni, hanem építeni akar, de nem kap rá engedélyt. Lényeges különbség! Ha az élet törvényéhez igazodik az írott törvény, akkor is vannak megszegői, de ott a hatalom, és megfogja őket. Amikor azonban kettőbe hasad az, aminek egynek kellene lennie, bajnak muszáj lenni. Az élet azt diktálja, hogy szaporodjunk. Talán legfőbb törvénye az életnek. Azt is hozzá diktálja, kászálódj ki, szegény ember, a sárból, a földbe nyomott vizes hajlékból, és élj úgy, ahogy más is élhet. Laknod kell valahol, mert ember vagy, olyan házban lakj tehát, ami méltó hozzád. Ha kettőbe 48
