Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 5. szám - VALÓ VILÁG - Szenti Tibor: Vásárhelyi parasztok szexuál-erkölcsi magatartása és kultúrája
A fiatal gazda, amikor a család mán elaludt, a koromsötétben odabújt az anyósáhon és odanyúlt a szömérmihön. Az mög azt felelte, hogy '—vót mán kend égyször'. Azt gondolta, hogy a lábtul fekvő ura tért vissza másodszor is hozzá. A vő egy szót se szólt, csak elintézte, Jól járt az asszony, mert akkor éjjel kétször gyakták mög.” „Volt olyan tanyai bál az első világháború után, ahol nyíltan gyaktak a parasztfiatalok. A lányok föllebbentötték a szoknyát és úgy ültek bele a legényök ölibe. Az olyanféle lányoknak nem volt bugyi a seggin, vagy olyat viseltek, amelyik lábtű közt nyitott volt. A zene szólt, az ütemire ringatóztak, előttük mög a többi pár ugrándozott és eltakarták a mamák szöme elől, így azután nem derült fény a turpisságra.” 2.18. A pajzán képzelet ,,A parasztembör gondolata sokat járt a gyakáson. Nem is csuda, hiszen az egész természet bagzott körülötte. Mindönkirül elképzelte, hogy mit csinál. így képzelődtek a Nagy Kardos földjin dolgozó kovácsról, Sz.-rul is, mert rigmust faragtak rúla. A határban nem volt kovács a nagyapáink idejiben. Csak a múlt század végin kezdtek tanyai műhelyt építeni. Régön be köllött gyünni a városba a kovácshon. Aztán is inkább a messzi határrészekbe telepödtek ki. Nagy öröm volt, amikor mögjelent Szkala. Nem tartott sohase inast, hanem a felesége segítött neki. Az volt az inasa. Ezért ezt a rigmust faragták róla: ,Nincs több olyan jó kovács, Mint a téglási kovács, a Szkala, Aki még az inasát is mögb .. .ta.” 2.19. Apakeresés: „Nem volt érdemös lánnyal kezdeni, különösen, ha tapasztalatlan, szűz lány volt. Előbb-utóbb tehörbe esött. Ezért volt jobb asszonyhon járni. Aztán, hogy mögesött a baj, mit csináljunk? Apa köllött a gyeröknek, hogy eltartsa. A jó ügyvéd a mögesött lánynak igyeközött apát szőrözni. Az igazán jó fiskális mög gazdag apa után nézött. Egy mögtörtént esetöt mondok el: Mögkérdözte az ügyvéd a mögesött lánytul, hogy kit tart a születendő gyerök apjának? A lány gondolkodás nélkül rávágta, hogy a kocsisbéröst. ,— Kit, te lány?!’ — kér- dözött rá még égyször az ügyvéd. A lány makacsul kitartott, de hiába állította, hogy a gyerököt a kocsisbérös csinálta. Az ügyvéd mögkérdözte, hogy ,— mikor mögy a bérös sor alá?’ ,— Hát gyüvőre’ — mondta a lány. ,— Na látod, akkor az nem lösz jó, mert elviszik katonának, oszt mire a gyerök mögszületik, kereső apa nélkül maradtok.’ Azt mondta a fiskális a lánynak, hogy ,—biztosan a tanonc lúdoktortul van az a gyerök.’ A lány egyre csak szabódott, hogy a diák akkor iskolán volt, nem otthon. Mondja az ügyvéd: ,— de szabadságra csak hazagyütt?’ ,— Haza, hát!’ — válaszolta a cselédlány. ,— Na, látod, akkor történt az eset!’ — bizonyította a fiskális.” „Legjobb volt az özvegyasszonyhoz eljárni. Az volt a legbiztonságosabb. Ha az tehörbe maradt, sönki se bántotta érte. Nem köllött apa után járni. Elnézték neki. Jó idő el- telhetött az ura halála után, hogy a gyerököt még mindég az elhaltnak tulajdonítsák, mert úgy tartották, hogy ,égy jó anyában évekig is elkuttog a gyerök.’” 58
