Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 1. szám - Ágh István: Ajánlás a Dögtemetőhöz, Üres tollaim (versek)
ÁGH ISTVÁN AJÁNLÁS A DÖGTEMETŐHÖZ Mennyi kirándulóhely! akár az amatőrfilm leperegnek a tájak, gyerünk a Vörösdombra! dögtemető-magasban abszolút béke csöndje, ha a gazdák is holtak, tiszta szívből ajánlom, mint egy kihasználatlan, ismeretlen hazám-részt, ez az utolsó parlag, földrajzi magazinba illik a homokbánya, beszakadt bendő-színek sivatagi tövissel, rókalyuk-mély, a túrás friss kráterré nagyítva, de túl a törpe fennsík szélén ködöl az éjből galagonya-virágzás fehéren s rá a termés virradati vörössel, labdázni való csöpp rét, a környező bozótban fészket lehet találni, kalapba való tollat hullat az őszi fácán, könnyed az időtöltés valahai kanásszal, parazsas végén szívja a kölcsöncigarettát, s disznai megröffentik orbáncos ősük csontját, a dögtemető szótól nem kell ám megijedni, név csupán akár lejjebb a dűlő neve: Szentkút, s a lelet-falu: Iszkáz, múltját romantikázza, hogy illőn cserkészkedjünk letűnt gyerekkorunkkal, játszhassunk utoljára kukorica-lopósdit akár egy forradalmat: s mintha gránátot sütnénk, szájharmonikát ennénk, járványos barmok csontján az élet újra éled, míg lenti udvarokból nyikorgatják az ajtók a Nagy Heréiés Balladáját.
