Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 4. szám - Balipap Ferenc: Reszkető ima, Mennybe se, pokolra se (versek)
BALI PAP FERENC RESZKETŐ IMA Rácsokba akadt lobogó Telünk farkasorrszaggató Vacog udvar fölött a kü- Szöb csúszkázó árvaságunk A hó beterelve Jámbor és rémítő telek- Be didereg dereng dacunk Holnapunk virága szánkon A szó kipusztult csordaól Felől ónos hörgés a szél Duzzogása az ember na- Polhatatlan veresége Töpörítő kis kínjai Ellen emberség-lázító Kihull a rács fölé lentről A mélységből és rendűiéiből Kihull a rács fölé ami Fönnakadni vagy hullani Rendeltetett közénk a föld- Re eddig ide a porha- Nyó minden semmise- Beire föl most át ordasvicsor Ködök szájrobbantó dühén Kihull az éj fölé a hó Kifagy a jég fölé a fény Világ világgal összeforr Világ világgal összeér De nem tud becsukódni a Tenyér nem tud kinyílni Hóember oltár istenét Didergik körbe ujjai MENNYBE SE, POKOLRA SE (80-as évek, 30-as nemzedék) Nem mentünk mennybe ma se. Hiába hívó mese. Hiába tiltó titok. Nem mentünk pokolra se. Hiába tiltó mese. Hiába hívó titok. Nem jártunk közelébe se. Nem jutunk közelébe se.
