Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 3. szám - VALÓ VILÁG - Kaposy Miklós: Közművelődési háztűznéző (riportszatíra)
A múltkor tutajt készítettünk, no ennek a lényege az, hogy kiküldték központilag az anyagot, igenám, de nem leszabva. Na most én két óra alatt 260 darab lécet szabtam le, mivel az iskola csak egyetlen satut tudott biztosítani Például most szélkerekeket készítettünk, ma technika órán. Ez a szélkerék nem más, mint 3 mm vastag lemezből való forgórész. Az egészben az az édes, hogy nekünk ezt a forgórészt 3 mm vastag alumínium lemezből kéne elkészítettni, lemezvágó ollóval. Ugyanakkor a munkavédelmi előírás előírja, hogy hetedikesnél kisebb gyerek kezébe lemezvágó ollót adni tilos. Egyébként is kivihetetlen lenne, mivel az egész iskolában egy darab lemezvágó olló van. Most elkezdtünk gondolkozni a férjemmel, mi lenne az áthidaló megoldás? Miután a tutajra való alap faanyagot, egyszer 160 darab lécet leszabtam az iskolában egy fűrésszel, a másik osztálynak a 260 darabot a jóapám itthon, a műhelyében megcsinálta, mert nyugdíjas, ráér, és ért hozzá. Igaz? KAPOSY — Igaz. De ha maguk szabták, maguk fűrészelték, akkor mit csináltak a gyerekek? TANÍTÓNŐ — A gyerekek nem csináltak a végén semmit. KAPOSY — Talán a szakközépiskolákban jobban ügyeskednek. TANÁR — A korszerű technika korszerű szakműveltséget igényel, szakműveltség viszont csak általános műveltségre építhető. Berend T. Iván mondta el ezt a példát Japánból, hogy ott egy termékváltás képzési ideje, azért mert olyan jelentős általános műveltségfedezettel rendelkeznek az emberek, már három hónap alatt megoldható. Nálunk egy szakmai képzés meglehetősen elavult módszerekkel, három évi iparitanulóképzés, de még az átképzés is egy-két évet igénybe vesz. KAPOSY — A budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem népművelési tanszékének vezetője, Maróti Andor mondja: „A nappali tagozaton a legizgalmasabb elméleti problémák is tapasztalat hiányában csak szavak maradnak. Amelyeket vagy elhisznek, vagy nem. Két-háromszor annyi időt kellene adni legalább arra, hogy a hallgatók megfelelően felkészüljenek. 1960-ban az UNESCO szervezett egy felsőoktatási világkonferenciát, és ott az egyik előadó azt mondta, hogy amilyen természetes dolog a gyermekek iskolai oktatása egy írástudó társadalomban, olyan természetes lesz a felnőttek művelődése a művelt társadalomban. Hát ha ezt elfogadjuk, akkor mi még inkább az írástudó társadalomban vagyunk csak, és nem a művelt társadalomban." KAPOSY — A Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság megállapítása szerint egy-egy új általános iskola építése átlagosan három és fél évet vesz igénybe. Ennek az időnek a fele a tervezésre, valamint a kivitelező keresésére megy el. Pczsgay Imre mondotta a Magyar Népművelők Egyesületének kecskeméti vándor- gyűlésén: „Ma az általános iskola van a legnyomasztóbb helyzetben. Hogy az elkövetkező években ne növekedjék a kétműszakos oktatás aránya az általános iskolákban, ahhoz öt éven belül 12 ezer tantermet kéne építeni. Ez óriási szám. Örülhetünk, ha a felére futja az erőnkből.” KAPOSY — Amire ilyen körülmények között az iskola még képtelen, azt a népművelőknek kéne pótolniuk. Beszéljenek most ők, beszéljünk most róluk. Hajdú-Bihari Napló. 1980. november 30. Matolcsi Lajos, a püspökladányi járási hivatal elnöke: „A népművelőnek olyannak kell lennie, mint az agronómusnak, aki megcsinálja a talaj- vizsgálatot, és eldönti, hogy ide búzát, répát, vagy kukoricát lehet vetni.” KAPOSY — Népszava, 1979. február 11. A Danúvia háromszorosan kiváló Gorkij Művelődési Központ Állami-díjas igazgatója, Szilágyi Jenőné: 53
