Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 2. szám - Száz éve született Nagy Lajos - Bakonyi Géza: Nagy Lajos Napirend-je és a mindennapok rendje

mert bennük ideologikus formában fedezi föl mindazt, amivel ösztönösen már maga is kísérletezett.” Ez utóbbi kitételt, amely szintén gyakran előfordul mind a korabeli kritikában, mind a mai értékelésekben, tulajdonképpen tévhitnek lehet minősíteni, amely jelenlegi formájában talán József Attila kritikájának egyik részletét idézi: „a fogalmakkal nem irányítható művésziség is úgy szabja meg benne tevékenysége irányát, hogy a szocializmus ennek inkább utólagos tudatosítása”. (Kritika, 1930. 21—22. sz.) Ez lehet egészen igaz, vagy félig az. Tényekkel mindenesetre csak az támasztható alá, hogy a kor mindennapi életét megrajzoló pár vonalas képei „hasonlatosak George Grosz toll rajzai hoz” — legalábbis az expresszivitás és a tárgyválasztás tekintetében. A hasonlóság, illetve egyidejűség pontosabban fejezi ki a valós helyzetet, mintha hatásról, ideologikus formában való újrafelfedezésről beszélnénk. A 100%-ban, az Együtt- ben az európai avantgarde és az angolszász irodalom legjelentősebb képviselői valóban nagy számban vannak jelen, de ez inkább csak a hátteret, a környezetet jelzi.

Eszmei, ideológiai szempontból sokkal jelentősebb — és adatokkal alátámasztha- tóan jelentős — a Napirend utolsó előtti, a „Mars kél este 7 óra 2 perckor” szavakkal kezdődő részének néhány mondata:

„Sokat olvasok. Baj van azzal a Freud-féle őshorda-elmélettel, ajaj, de még mekkora baj. Olvasom Engels művét a család, a magántulajdon és az állam keletkezéséről. Az az őshorda-elmélet, mint szociológiai rendszer, alapja link konstrukció, polgári vágyteljesüléses álom. Már mint, hogy mindig is így volt s ami fő: nem is lehet másképp."

A pszichoanalízis Nagy Lajos gondolatrendszerének igen lényeges eleme, s nagymértékben összefügg a mindennapok rendjét ábrázoló alkotói módszerével. Freud műveit feltétlenül —tanait legalábbis biztosan —ismerte, s ugyancsak bizonyíthatóan Ferenczi Sándor és Feldmann Sándor nézeteit. (A Nyugat ban 1925-ben Ignotus fordításában és utószavával jelent meg Freud Zsigmond Önéletrajza, amelyben megtaláljuk az „őshorda-elmélet” rövid összefoglalását.) Nagy Lajosnak a pszichoanalízisről írt tanulmányai alapgondolata pedig feltétlenül az a törekvés: „A p.-nak igazi hivatása tehát: felismerni a neurózisok keletkezésének okait, de úgy, hogy a közvetlen okok további okaiba is betekintve fel tudjon vázolni olyan nemi és társadalmi morált, amely alkalmas arra, hogy az emberek egészségesen szülessenek és egészségesek maradjanak”. (Együtt, 1927. 3. sz.) Nagy Lajos, saját művészi szándékait tekintve, nagyon hasonló feladatot tűzött ki maga elé, akart írásai társadalmi céljának. „Nem csak a köztudat védekezik indulattelten az ellen a folyamat ellen, hogy valami a „köztudattalanból’ fölmerüljön és .köztudatossá’ váljon, hanem az egyember is tiltakozik az ellen, hogy valamit magáról megtudjon, vagy ha már ő tudja, legalább mások ne tudják meg.” (Nyugat, 1927.) Nagy Lajos írói célja éppen az — s a jelzett időpontban ezt fogalmazza meg nagyon pontosan —, hogy a „köztudattalanból” felszínre hozza az eltitkolni akart dolgokat, hogy a mindennapi élet hétköznapisága mögött megmutassa a mindennapok rendjét.

Ez a gondolatmenet egybevág Agárdi Ferencnek Nagy Lajoshoz írt levelei egyes részleteivel is. Ezek azért fontosak, mert az első két levél 1927 októberében keletkezett, tehát éppen a Napirend megírása előtti időszakban. Agárdi már első levelének bevezetőjében is a pszichoanalízis marxista kritikájának szükségszerűségét hangoztatja, második levele pedig ebből a szempontból még érdekesebb: „Bánt, hogy éppen maga nem tud a filozófiai materializmus alapjaira helyezkedni. Jó lenne, ha elolvasná Engels- től a ,Dühring úr stb.’ és a .Ludwig/euerbach stb.’ című írásokat. . .”

Mindezek alapján kijelenthetjük: a Napirend és a Napirendben kimutatható életrajzi és szemléleti motívumok azt mutatják, hogy Nagy Lajos egy sajátosan értelmezett „analitikus” prózát akart írni — körülbelül úgy, ahogyan azt Feldmann Sándor ért25