Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 2. szám - Száz éve született Nagy Lajos - Bakonyi Géza: Nagy Lajos Napirend-je és a mindennapok rendje

nem szívesen vesznek észre" — írja Nagy Lajosnak tanulmányát bejelentő levelében) fogalmaz: „S amit így elmondott,'az is oly egyszerű, közönséges volt, mint egy hétköznap. Legfeljebb egész övröjéből derülhetett volna ki a hétköznapok ijesztően hatalmas arca.”

A már említett eszmei-poétikai „tetőpont”-nak valóban a hétköznapok, a mindennapi élet ábrázolása az alapja. Nagy Lajos írásaiból, a Napirendből az adott történelmi pillanat mindennapjai emberének konkrét arcvonásai mögött felsejlik a hétköznapok „ijesztő arculata”, a társadalom a maga történelmi vetületében. írói módszerét ebben az időszakban ez határozza meg, s mindenfajta pragmatikus-filozófiai magyarázat, „panasz-szocializmus” feltételezésén alapuló ítélet csak tévútra visz. Éppen e sajátos alkotói módszer jellegzetességeit, a hagyományos realizmustól való különbözőségét hangsúlyozza I llyés Gyű la is:„Altalános tud lenni anélkül, hogytípusokat rajzolna.Nem egyénekből rakja össze a társadalmat, hanem az összességből emel ki egy-két alakot, akiken azonban oly tisztán látható az összesség nyoma, akár az egyes .szögletes, zömök’ szőlőszemeken az, hogy egy tömött fürtön értek.” Konkrét Nagy Lajos-i kategóriákkal szólva: gazdag embert, szegény embert, úriembert, Semmiházit stb. kellett ábrázolni, az „elvont tevékenységgé és hassá” vált embert. A hétköznapok ilyen ijesztő arculatát rajzolják az Együtt-ben, a Forrás-ban megjelent írások, de legjobban talán a Népszavának írt rövid karcolatok. Ezek egy része a Képtelen természetrajz darabjaihoz tartozik, más részük azonban — a hasonló módszer ellenére — különbözik ezektől. Ezek a karcolatoka mindennapi élet, lényegében rövid hírekbe illő apró-cseprő eseményein keresztül — amelyek úgymond a „társadalmilag rögzített, illetve nem rögzített objektivációkhoz” (a közhelyektől az intézményekig) kapcsolódnak — mélyen belevilágítanak a kor történelmébe, e történelmet átélő ember életébe. Nagy Lajos a legjelentéktelenebb újsághírben, a legsemmitmondóbb statisztikai, meteorológiai adatokban is képes megmutatni azt a tartalmat, amely az adott korszak Magyar- országának sorsformáló lényege. Az új utcai lámpák felállításának ürügyén is el tudja mondani véleményét: „De ha túlságosan találnának világítani ezek a lámpák és fényüknél talán a jövőbe is lehet mejd vetni egy röpke pillantást, — akkor már nemcsak további új lámpák fölállítása nem célszerű, hanem az összes eddig meglevőket is sürgősen le kell szerelni.” Az időjárás — látszólag objektív és közömbös természeti jelenség — is társadalmi értelmet kap, hiszen a mindennapi élet fontos tényezője lehet: „Budapesten 1929 február 11-én —23 fok alá süllyedt a hőmérséklet, de a külvárosokban a —30 fokot is megközelítette. Mintha bizony a hideg is társadalmi alkotás lenne.” Az időjárás különben is állandó motívuma Nagy Lajos prózájának, a következő értelemben: „jóval később változás valószínű.” Az időjárás és a többi állandó Nagy Lajos-i motívum szempontunkból azért érdekes különösképpen, mert ezek a mindennapi élet ábrázolásának olyan elemei, amelyekből az író későbbi műveinek viszonylatában immár, egy pontosan megfogalmazott eszmei-poétikai rendszer nőtt ki. Ugyanez vonatkozik Nagy Lajos „kávéházi” életének mindennapi tartozékaira, az újságokra is: az újságok rovatai, hírei — általában az újságok által közvetített hétköznapi politikaiideológiai eszmék és hírek — nagyon sok írásának, karcolatának szolgáltak apropójául. Lényegében ezek között említhető meg a Napirend is, amely címét is a korabeli napilapok hasonló elnevezésű rovatából vette. Feltehetőleg valamelyik polgári napilap — valószínűleg az Újság, a Pesti Napló vagy ezekhez hasonló lapról lehet csak szó, mert például a Népszava hasonló rovata a különböző felekezetek névnapjairól nem tesz említést — volt a konkrét forrás. Ez adta a témát, az ötletet: az újságok Napirend rovatát „műfajjá emelni”, ezen keresztül megjeleníteni a mindennapok rendjét. Nagy Lajos a Napirend rovat „száraz” — de egyébként többé-kevésbé pontosan lemásolt csillagászati, névnapi stb. — adatai puszta felsorolását egy tudatosan megírt novella szerkeze22