Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 11. szám - VALÓ VILÁG - Urbán Terézia: Öregek szociális otthonban
Ez a munka nem látványos. Átütő sikerekről nem számolhatunk be, de a legkisebb eredmény is közelebb hozza az idős embernek az urbanizált élet örömeit, kényelmét. A TANYA, MINT CIVILIZÁCIÓ HIÁNY A Lajosmizsén működő szociális otthonban végeztem széles körű felmérést. Több szempontú kérdőíves felméréssel vizsgáltam meg 136 lakó szociális, somatikus és pszichés státuszát a bekerülés előtti állapotra visszatekintve, egyúttal rekonstruálni próbáltam az akkori interperszonális kapcsolataikat is. A vizsgálat további célja volt, hogy a szociális otthoni életforma milyen mértékben hat az interperszonális kapcsolataikra, milyen tényezők segítik azok javulását és mik gátolják kapcsolataik fejlődését. Statisztikai táblákba foglalva dolgoztam fel a kitöltött kérdőíveket. Az elemzés során nyert megállapításaimat a szociometria módszereivel igazolni tudtam. A felrajzolt szociogra- mok jól tükrözik a sajátos helyzetüket, a személyközi kapcsolataik alakulását az új életforma keretei között. A vizsgálatba bevontak közül 68-an tanyán éltek, közülük 64-en egészséget veszélyeztető, rossz lakásviszonyok között. A tanyák a lakott területtől általában 3—10 km távolságban voltak. Községekből 55 ember került az otthonba, közülük 28 fő megfelelő szociális háttérrel rendelkezett. Többségük azelőtt tanyán élt, csak közben beköltöztek a faluba az ott élő gyermekekhez, és később onnan kerültek be a szociális otthonba. 27 lakónk romos, minden komfortot nélkülöző házban vagy melléképületben (istálló, nyári konyha, kamra) lakott. A gondozottak 84%-a vályog- vagy vert falú épületben élt. A tanya épülhetett ötven, vagy százötven éve, az építés technológiája nem változott. Alapozás, szigetelés nélkül készültek. Nem védelmet szolgált lakójának, csak menedéket. A tanyaépületek vizesek, dohosak, nem szellőztethetőek a tenyérnyi ablakokon keresztül. Több helyen láttam, hogy az ablaküveg keret nélkül van betapasztva. A rendeltetése csak annyi, hogy egy kis fényt engedjen a szobába. Az ivóvíz minőségével kapcsolatos egészségügyi követelmények betartása megoldatlan még ma is az ásott kutak használatánál. A nyitott kútba bármilyen szennyező anyag beleeshet, a szennyezett talajvíz beszivárog a kutak vizébe. A vízszennyezettsége kézenfekvő, hiszen az egész udvar a gazdaság célját szolgálja, a takarmánytól a trágyáig, az istállótól az ólakig, minden bent volt a tanya körül. Az árnyékszék építésére sem fordítottak különösebb gondot. „Mindig volt hova járni”. Sok öreg nem ismerte meg fiatalon a vízöblítéses W. C. használatát, de még az árnyékszéket is nélkülözhetőnek vélték. A szociális otthonban külön terhet jelent számukra a WC-használat megtanulása, elfogadása. Ma is van olyan lakónk, aki inkább naponta elgyalogol az otthontól elég távol eső nádashoz dolgát végezni. A felmért lakások több mint felébe nem jutott el a villany. így minden elektromos árammal működő berendezés kezelésének ismerete kimaradt az életükből. Nem válhatott természetes készséggé számukra a villanykapcsoló, a tv, hűtőszekrény stb. kezelése. A televízió számukra nem jelenthetett egy természetes, folyamatos összeköttetést a távoli világgal. Rádiója is csak 57 lakónak volt a megkérdezettek közül, újságot is csak 41-en járattak rendszeresen. Többségük városi és falusi lakos volt. A tanyai öregek közül igen kevesen olvastak újságot, illetve hallgattak rádiót. A világítást petróleumlámpával oldották meg. Ez a gyönge fényforrás szolgáltatta az esti elfoglaltsághoz szükséges világítást. A lakások felszereltsége is puritán egyszerűségről árulkodik. A fekhelyen, az asztalon és egy-két széken kívül csak kevés helyen láttam szekrényt is. A szekrényt a gerendába vert kampók pótolják. A ruhákat ezekre akasztva tárolják még ma is sok helyen. A bútorok a régiek, kopottak, több generációt szolgáltak ki. Az ágyat általában magasra ágyazzák a dunyhával és a párnákkal. Több 72
