Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 10. szám - Vörös József: A mester (novella)
együtt felragasztották a szurokba mártott tárcsára. A ragasztást ugyan megpróbálták, enyvvel, viasszal, dextrinnel, sztearinnal. Ezekből egyik sem volt jó, mert a próbacsiszolásnál leváltak a tárcsáról az üvegek. A sztearin-szurokkeverék vált a legmeg- bízhatóbbá. Megkezdődhetett volna az üveg csiszolása, ha zavartalan a csiszolóporellátás. Nagyobb, megbízhatóbb mennyiséghez nem lehetett hozzájutni. Ami a lényeges, kevéshez is drágán. „Csinálni kell csiszolóport is” — mondta a mester eltökélten. A gondolat éppenséggel természetes, annyi mindent csinált már. Jöjjön a csiszolópor. Elment és vásárolt néhány kiló 80-as karbonulum port. Hozzáláttak a csiszoláshoz. Az a gondolat, hogy még a csiszolás folyik, kopik az üveg felülete, maga a por is apróbbra őrlődik. Átmosással, ülepítéssel el lehet jutni az ezres finomságú csiszolóporig. Ekkor jutottak azután szerephez a MÉH-telepen beszerzett benzines hordók, szűrők, csövek. A kísérlet hatodik évében a mester ezt is megoldottnak tekintette. Fellélegzett, és fellélegzett a család, hogy végre lesz egy közös nyaralás. A háború előtt volt egy autójuk, de azt elvitték a németek. Azóta meg csupán motorbiciklire tellett. A mester szabadságot adott magának. A hatalmas csomagtartókkal felszerelt Viktóriára kötözte a sátort, matracokat, turistafőzőt, lábasokat, kávéfőzőt, étkészletet. Mindent, ami egy tiszai nyaraláshoz kellhet. Miután még egyszer mindent átvizsgált, elindult a vízhez. A család vonaton követte, mikor azok is odaértek, már kész sátor várta őket. A hatalmas fák alatt állt a sátor, széltől védett helyen. Közelben kis tisztás, ahol főzéshez, szalonnasütéshez is lehet tüzet rakni a fákról lehullt száraz gallyból. A védőgáton túli házaknál lehet venni friss gyümölcsöt, zöldséget. Vagy a kis turista- szálló éttermében ebédelhettek. A mester, Gyuri fiával elment csónakázni, amíg felesége a kislánnyal tüzet rakott és friss paradicsomból, paprikából lecsót főzött. Amikor a férfiak visszatértek, hozzáláttak az evéshez. Evés után a férfiak maradtak, a nők pedig lementek a vízhez, ahol átúsztak az aranypartra. Erika várat épített a finom szemcséjű hordalék homokból, amelynek minduntalan ledőlt, vagy szétfolyt a tornya. Az asszony ebben a küzdelemben mintha a férjét látta volna. Erika arca kipirult ahogy játszott, s rakta a tornyot újra meg újra. Az asszony hanyatt dőlt, fürdőit a napsugarakban. Fürdés után jó étvággyal ettek, ritkán még nevetgéltek is. Esténként száraz ágakból tüzet raktak, fapálcikákon rablóhúst sütöttek, s ittak rá néhány korty vörösbort. Csak a víz felől gomolygó szúnyoginvázió keserítette meg estéiket. A mester már egy új ötlettől szenvedett, s igyekezett néhány napot lefaragni a tervezett nyaralásból. Egy nagy vihar a segítségére sietett. Folytatták újra a komfortizált rohanó városi életet. A mester gyönyörködve nézte a domborúra csiszolt üvegfelületeket. A hetedik év őszén jegyezte be naplójába. „Ma sikerült előállítanom 12 db +3,5 convex lencsét, finom szemcsés felülettel. Most jön a végső fázis. Polírozni kell az üveget.” Polírozni, elvtárskáim, állt föl a munkaasztalától a mester. Szürke filckalapját egy ollóval miszlikre darabolta, és már ragasztotta is a tárcsa belső falára. Vizet csepegtess a polír rúzsra, finoman, egyenletesen. Állítsuk kisebb kilengésre az excentert, csökkentsük a tárcsa nyomását. A felület fényesedni kezdett, de az üvegen karcok is keletkeztek. A mester homlokára felfutott néhány ránc. Túl szép is lett volna, roskadt vissza a vas forgószékre. Nem adom fel, mormogta maga elé. Tíz évembe kerül, s ha vért pisilek, akkor is megtalálom a megoldást, mert itt van nagyon közel. Masszírozó mozdulatokkal dörzsölte halántékát. Gyuri, a nyúlánk 18 éves kamasz nagy robajjal csörtetett befelé, a műhely polcai be lé rém égték, ahogy bevágta az ajtót maga mögött. Szevasz, öreg — recsegte a mester felé. Halkabban is jöhetnél, fiacskám, mondta a mester némi gúnnyal. Pénzért jöttél mi? Mert azt hiszed, fosom a pénzt. Már a zsebében járt a keze a tárcáért. Na ne, legyintett Gyuri, ha hülyéskedsz is azzal az üvegcsiszolással, azért még a tárcádra mindig vigyázhatnál. Ha nem válik be a nagy álmod, kiugrasz a fokolóval. Akkor majd fújod 27
