Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 9. szám - MŰHELY - 50 éve jelent meg a Tanú első száma - Monostori Imre: „Nem volt, aki helyettem megcsinálja” (A Tanú születése és első visszhangjai)
fordítva mondja, hogy ő ,nemes, aki kötelezi magát’ ... Németh László olvasásakor mélyen érzem egy nemesebb kollektivitás parancsszavát: ez az individuum ... a kollektivitásért van alkotva.”74 Gulyás Pál szerepe ezúttal is a kiugrasztóé. A Németh—Gulyás levelezést tanulmányozva feltűnik, hogy 1933 decemberétől kezdődően a Tanú-problémák, melyek pedig 1932 nyarától a központi helyet foglalták el a levéltémák között, most a perifériára szorulnak, sőt nem egy alkalommal el is tűnnek. S Némethnek a kollektív erőfeszítésre irányuló szándékát és ösztönét mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy az elúszó Tanú-témák helyét egy új, közös folyóirat alapításának ötletei, tervei, gondjai foglalják el: az 1934 tavaszán megszülető Válaszéi. Az 1934-es Tanú-számokkal, a Válasszal, a Rádióval, majd — főképpen — az 1935-ös tavasz, benne az Új Szellemi Front eseményeivel Németh László a „mozgalom”, a népi írók mozgalma fő sodrába kerül. A sok szempontból súlyos következményekkel járó szakítás Németh László és a marxista baloldal között — részeként a korabeli két legerősebb progresszív szellemi irányzat egymás ellen fordulásának — 1933 végén már úgyszintén befejezett tény. A marxista baloldaltól való eltávolodást a Tanú cikkei nemcsak dokumentálják, hanem siettetik is. Az 1932-es szeptemberi, 1933-as januári, áprilisi és októberi számokban sorra jelennek meg a Németh László sajátosan értelmezett (a tételes marxizmus általa ismert igen szűk anyagában való kételkedő, s a vulgármarxizmust elutasító) szocializmusát, a minőség-szocializmust körvonalazó cikkek. (Például: F. Fried: A kapitalizmus vége, Európa földrengés-térképéhez, A huszadik század vezérjelenségei, Új politika, Világnézet.) Ezeknek az írásoknak a nyomán kezdődnek el azok a kíméletlen, korántsem mindig elvi viták és Németh László-ellenes — főleg a marxista baloldalról, illetve a polgári radikálisok részéről jövő — támadások, amelyek — megszaporodott vádpontok alapján — a Tanú egész fennállása idején (sőt még azon túl is) zajlanak. Ezek a csatározások azonban Németh László Tanújának már egy újabb, a kezdetinél még mozgalmasabb, még gazdagabb szakaszát jelentik — és jellemzik. JEGYZETEK 1. Csoóri Sándor: Első közelítés Németh Lászlóhoz. Alföld, 1980. 12. sz. 24. I. 2. Gulyás Klára szíves közlése. A Gulyás Pál-hagyaték rendelkezésemre bocsátását ez úton is megköszönöm. M. I. 3. Részletesebben Id. Jaroszlava Pasiaková: A Tanú és közép-európai analógiái. Forrás, 1976. 10. sz., Szalatnai Rezső: A cseh irodalom története. Bp. 1964.190. I., valamint Kovács Endre: F. X. Salda vagy a nemzeti művészet problémája. Új Szellem 1937. aug. 1-15. 12-13. sz. 4. Bródy Sándor: Fehér Könyv. 1914. december 5. I. 5. Auróra. 1923. jan. 20. 75. I. 6. Szabó Dezső: Kritikai Füzetek. 1929. 1. sz. 3. I. 7. Németh László: Ember és szerep. In: Homályból homályba. Bp. 1977. I. k. 307. I. 8. Gulyás Pál: Németh László. Protestáns Szemle, 1932. 6. sz. 375 — 388. I. 9. Németh László és Babits, ill. a Nyugat kapcsolatát részletesen tárgyalja Lackó Miklós: A megrendítő rögeszme. In: Szerep és mű. Bp. 1981.131 —132. .I és ugyanő: Egy szerep története. I.m. 157—247. I. 10. Németh László: Visszatekintés. Tanú, 1933. V. (jún.) 266. I. 11. Lackó Miklós: Németh László és a Nyugat. Új írás, 1980. 8. sz. 109. I. 12. Németh László levele Szabó Lőrinchez, 1931. júl. 31. MTA Könyvtára. Kézirattár Ms 4685. A levélben — tévesen — aug. 31 -i dátum szerepel. 13. Németh László: Egy új nemzedék esztétikája. Nyugat, 1931, máj. 16. 691. I. 14. Németh László: Pap Károly. Nyugat, 1931, júl. 16. 109. I. 15. Németh László: Visszatekintés. I.h. uo. 16. V. ö. Ember és szerep. I.h. 430.1. 17. Németh László: Tamási Áron. Nyugat, 1931. szept. 1. 310. I. (Kiemelés — M. I.) 18. Lackó Miklós: Németh László és a Nyugat. I.h. 110. I. 19. Nyugat, 1931. dec. 1. 588-589. I. 20. Féja Géza: Az ,,új klasszicizmus". Előőrs, 1931. nov. 15. 4. 1. 21. 1932. május 4-én így ír Juhász Gézának: ,,Aból, amit a Nyugatban látsz, kitalálhatod, mi történt a kulisszák mögött. A 'felbú jtó'-val alaposan elbántak, az új nemzedékre vonatkozó felfogásomat átvették, majdnem elplagizálták, a vezető fiatal írókat lekenyerezték vagy tehetségtelennek nyilvánították ..." (Petőfi Irodalmi Múzeum. Kézirattár, Gulyás Pál-hagyaték. A későbbiekben idézendő Németh-levelek Gulyáshoz és viszont ugyanitt találhatók.) 22. Hevesi András: Az új Anthológia. Nyugat, 1932. máj. Jubileumi kettős szám. 580—581. 1. 23. Lackó Miklós: A nemzedéki tömörülésről és a szakadásról. A népi mozgalom kezdetei. In: Válságok — választások. Bp. 1975. 24. I. 75
