Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 1. szám - VALÓ VILÁG - Vajda Mária: Szerelmi élet Balmazújvároson (I. „Szántottam gyöpöt...”)
kos, de tréfás figyelmeztetés az egymást túlságosan nyaló fiatalok részére a várható következményekre: „Sűrű fingásnak szarás, sűrű csóknak baszás a vige.” „Nehéz nappal ökörnek, iccaka bikának lenni.” — fogalmazódik meg konkrétan a termeléscentrikus paraszti felfogás és gyakorlat. Nem való a legnagyobb mezőgazdasági dologidőben házasodni, hiszen nehéz nappal a munkában, éjszaka a szexuális életben maximális teljesítményt nyújtani. Mennyi keserű élettapasztalat tükröződik ebben a közmondásban: „Ha a szükség bejön az ajtón, a szerelem kiszáll az ablakon.” —vagyis hamar elmúlik a szerelem, ahol folytonos anyagi gondokkal kell küszködni. Számtalan adalékkal gyarapítják, színesítik a szerelmi életről alkotott képet a ragadványnevek egyik alcsoportjában található gúnynevek is. Pl. Zungyi Varga László: házasságon kívül született, tehát zabi gyerek. Bontó Tóth István: a házassági hagyományt bontotta meg azzal, hogy más faluból nősült. Gunár Gondos István: „hegyesen járt, oszt mindég az asszonyok körül vót, mint a gúnár.” Trózsák Mari: „mindenkivel lefeküdt.” (trózsák = szalmazsák) Bornyú Károly: a hagyomány szerint serdülő korában egy üszőborjúval közösült. Szuka Gyuri: nincs gyereke. Pap Pesta: az első nemzedéknek a hagyomány szerint a református pap volt a törvénytelen apja. A különböző települések földrajzi neveinek népi etimológiája is feltár jó néhány szerelmi gyakorlatot tükröző tényt. A nagyszalontai Csóklapos a helyi hagyomány szerint egy csókért cserélt gazdát. A tiszacsegei néphit szerint a Kurvásgát azért kapta a nevét, mert az intéző azon járt a szemrevaló bacsunéhoz. A hortobágyi csárda közelében levő Pinahűtőhalom „onnan kapta a nevit, hogy rígen a nagy hortobágyi vásárokon azok a borjányok, meg mindenféle ilyen szabad nőszemélyek ott intéztik el a dogokat a pásztorokkal.” A találós kérdések között is találunk szép számmal erotikus, sőt vaskos, „obszcén” tartalmú és megfejtésű fejtörőket csakúgy, mint pajzán kétértelműséggel megfogalmazott, de voltaképpen más megoldásra utaló kérdéseket. Az ilyenfajta találós kérdések feltevésének alkalmai a lakodalom, a különböző társas munkák ideje: így pl.a kukoricafosztó, hosszú téli estéken a fonó, a két nembeli fiatalság együttléte. Itt kell megjegyeznünk, hogy a különböző társas munkák szokásai, s köztük főként a fonóé, az ifjúság szerelmi életében jelentős szerepet játszott, s nagyon gyakran a fiatalság erotikus vágyainak kiélését segítették elő, természetesen a közösség által szabályozott keretek között. S ezt szolgálták pl. ezek az erotikus fejtörők is. Virág mondja virágnak, Várja végét világnak. Két vén fának ledö/tit, A megholtnak felköltit. (Vagyis: szerető mondja a szeretőjének, hogy várja meg amíg sötét lesz, az öregek lefeküsznek, s akkor feltámadhat az addig eltitkolt szerelem, de jelentheti ugyanakkor a nemi gerjedelmet, az erekciót is.) Hol a világ közepe? (Ahová a botom szúrom). A világ közepe, mint erotikus szimbólum azonos a nőnek az ölével. „Szeretőm ölébe megyek, / hogy a világ közepén legyek” — mondja a népdal. Hasam a hasadho, tököm a lyukadho, vesszen meg a tököm, ha beléd nem lököm. (Hordó meg a lopó) 63
