Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1982 / 7. szám - Sükösd Mihály: Halottak napja: feltámadás (regényrészlet, I. rész)

natanárba, ó, milyen banális, a gimnáziumi tornaóra után, a gimnáziumi tornateremben veszti el lányságát, szűz vére megpettyezi a talajszőnyeget.

Első házasságom első feleségemmel. Az az albérleti szoba: egy őzlábú asztal, két támolygó szék, kitüremkedő lószőrcsomók a közös díványunkon, Oszkár bácsi aranykeretben a falon, fehér kesztyűpárja a jobb kezében, keménykalapja a bal térdén, a könyveimet a sarokban tornyozom fel. Az a fürdőszoba, az a fürdőkád. Terus néni hetvenhat éves, ő a főbérlő, Oszkár bácsi többre hivatott unokahúga, hullik a haja vagy a szőrzete, minden reggel hosszú, kemény, ősz hajszálak vagy szőrszálak a fürdőkádban, a kézitus nem működik, a Gellértbe járok zuhanyozni, borotválkozni. A szénnel fűthető, gázt szivárogtató vaskályha. Kedvelt ételeink: a lókolbász, a köménymagos sajt. Akkor épp 1958-ban járunk.

Első feleségem iparkodik. Anyám (nehezen, de) megszokja első feleségemet, úgy gondolja, sokra hivatott fiának szolgálatkész társa, unokáinak gondos anyja lesz, mákos-almás rétest süt a kedvéért. Anyám és első feleségem együtt tekintik meg, együtt vásárolják meg a parányi öröklakást, nekem csak ellenőriznem és jóváhagynom kell, aztán aláírni a nevem és cipelni a könyveimet.

Pár száz könyv (akkor). Néhány keretezett rézkarc, köröskörül a falakon. Egy kettős ágy (az első tiszteletdíjamból vásárolom), két ajándékszék, egy ajándékasztal, szüleim úgynevezett ho//jából. Dísztelen fehér konyhabútor, anyám nászajándéka.

(befejező rész a következő számban)