Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1982 / 1. szám - VALÓ VILÁG - Kaposy Miklós: Umbulda (riportszatíra, VII. Kis üzletek, nagy trükkök)

— Hova érdemes még járni, mert már ugye bőrönd is van a bevásárláshoz? — Bulgáriába. Megveszek 50 sztotinkáért egy doboz teát, ilyen filteres, mártogatós teát és azt hazahozom. Mindig más vonalakra megyek el, és legközelebb, amikor me­gyek,aWiener WalzerenSvédországba, Nyugat-Németországon ésAusztrián keresztül, a Keletiben itt felszállók,és eladom valutáért. Mert forintot nem fogadok el. Eleve úgy intézem a dolgot, hogy ő csak nyugati valutával fizessen. Ha forinttal akar fizetni, jóval többet mondok, többe kerül neki, mintha nyugati valutát adna érte. — Egy csésze teát mennyiért ad? — Egy csésze teát egy márkáért. Eladom, megyek kifelé Berlinbe vele. — Egy pillanat. Hány csésze teája lesz az ötven sztotinkából? — Húsz. Húsz teám van, lesz húsz márkám. — Ötven sztotinka 8 forint, húsz márka, majdnem 300. — Igen. Kimegyek Berlinbe, veszek az Intershopban 20 darab Atlantic szappant. És az ötven sztotinkából már húsz darab Atlantic szappanom van. Szépen hazahozom és itthon 45 forintért el lehet adni, az 900, így lett ötven sztotinkából 900 forint. — Ez aztán cserearány-javulás. Ha állami szinten is így kamatoznának a sztotin- káink! — És így több pénzem van Bulgáriában is, nemcsak 50 sztotinkám marad meg. Ha esetleg marad két levám, akkor az már négyszerese. Ezt mind négyszeresével tessék számolni, akkor mire hazajövök Budapestre, a második útról, már 3600 forintot keres­tem. — És így tovább. Mire még ötöt fordul, megveheti akár az egész vonatot. Úgy tu­dom, ez az expressz Jugoszlávián is áthalad. Oda mit szokott vinni? — Cukrozott diót. — Ezt, amíg élek, ki nem találtam volna. Szóval visz cukrozott diót. — És azt kinn eladom 120 dinárért. Kilóját. Viszek ki 50 kilót. Legkevesebb 120 diná­rért eladom kint, és minden egyes 120 dináron veszek egy nagylemezt, ami menő, ami fut itt Magyarországon. Amit el tudok adni, ha hazahozom, 350-ért darabját. — Szorozzunk. 50 kg cukrozott dió 6000 dinár. 6000 dinárért vett 50 darab lemezt itt el tudja adni darabját 350 forintért. A végeredmény tehát 7200 forintért, 17500 forint, tehát 10 300 forint a haszon. — Igen. — Most már értem, mire kell a Romániából hozott másik négy bőrönd. Hogy le­gyen miben az úti keresményét az OTP-be hordani. Más. Ismerik, ugye, a rabló-pandúr játékot, meg a rablóból lett pandúrról szóló közmon­dást is. Nos, utazgatásaim során olyan beszélgetőpartnerhez segített'a riporter-sze­rencse, aki fordítva járta végig a karrier útját. Előbb kereskedelmi ellenőr volt— vagyis pandúr — és abból lett a legjobb — eladó... méghozzá a zöldség- és gyümölcs szakmá­ban. Első kérdésem: a vállalati ellenőrök tudják-e, hogy hol vannak trükklehetőségek egy üzletben? — Az ellenőröknek tudni kell és tudják is, de nem piszkálják. Az ellenőrzés álta­lában nem függetlenített ellenőrzés, tehát az ellenőrnek pontosan az az érdeke, mint a boltvezetőnek. Ugyanannál a vállalatnál dolgozik ő is, ugyanonnan kapja a fizetését, a nyereségét, a prémiumát, bármifajta jutalmát. Tehát nagyon gyakran előfordul az, hogy az ellenőrzés felderített dolgokat, és a területi osztály már eleve úgy állt az egész­hez hozzá, hogy elkenték. Lehetetlenné tették a jogügyi felelősségrevonást is. 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom