Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 5. szám - MŰHELY - Sümegi György: Szilády Károly arcképcsarnoka
fáradni Pestre Barabás Úrhoz, kivel már régebben egyességre léptem könyvemhez tartozandó arczképek kőre rajzolása iránt”.) Az elkészült kőrajz arcképeket aztán könyvekbe ragasztva vagy külön, finomabb, nagyobb alakú kínai papírra nyomtatva egyedül, szólóban is forgalmazta. „Képeket is tettem a’ pakétba, ’s mivel ezek, az egy Kiss Bálint úréin kívül mind élő papok képei: reményiem elkelnek.” (Fräenkel Bernát miskolci könyvárusnak 1857. március 1-én küldött levélből.) Nézzük ezek után végre, hogy mely művészek s kikről készítettek kőrajz portrékat Sziládynak. A szentesi születésű Kiss Bálint, a Nemzeti Múzeum Képtárának őre, ismert történelmi kompozíciók (pl. Hunyadi János a rigómezei csata után) festője saját édesapját, Kiss Bálint volt szentesi ref. papot, a Tudós Társaság volt tagját, valamint Kulifay Zsigmond kunhegyesi és Fördős Lajos kunszentmiklósi ref. lelkészeket rajzolta kőre Sziládynak. Mind a nyomtatás minősége, mind pedig a kőnyomatoknál szokásos, finom, pontozó modor miatt kiemelkedő jelentőségű az édesapjáról készült arcmás. A másik kettő viszont eddig teljesen ismeretlen volt a magyar litográfiákkal foglalkozó szakirodalomban. (Gerszi Teréz: A magyar kőrajzolás története a XIX.században. Bp. 1960. 155.) Kiss Bálint — amint Szilády hozzá írott levelei is tanúsítják — 1853— 54-ben dolgozott a nyomdásznak. De mivel sem a könyvnyomtató,sem pedig szerkesztője (Horváth Döme) nem volt igazán megelégedve az őszintén s valóságosan, szépítés nélkül megfogalmazott arcképekkel, így a továbbiak elkészítését a kor legismertebb s legfoglalkoztatottabb művészétől, Barabás Miklóstól kéri. ,,. . . könyveim szerkesztője teljességgel nincs velők (Kiss Bálint munkáival) megelégedve, ’s követeli hogy ezentúl Tek. Úrral rajzoltassam az arczképeket. Mivel nagy okom van szerkesztőm kívánaténak eleget tenni, de más részről magam is nagyon jól látom Tek. Úr minden műveiből kitűnő utánozhatlan élethűséget: bátor vagyok teljes tisztelettel azon kérdést tenni, hogy volna-e Tek. Úrnak ideje, ’s kedve a’ közelebbi nyáron Két arczképet részemre kőre rajzolni?” (Sziiády-levél Barabásnak, 1854. május 2-án.) Barabás ekkor még, 1854-ben elvállalja — nem úgy, mint négy évvel később, amikor Rohn-hoz utasítja a könyvnyomtatót — a megrendelést, hiszen ismeri a megrendelőt, s dolgozott már neki. Korábban, Kiss Bálint foglalkoztatása előtt három arcképet készített Barabás a kecskeméti nyomdásznak (Polgár Mihály 1846., Pap István 1847., Szilády László 1852.). 1854—57-ig valóban szoros munkakapcsolat volt kettejük között. Joós Ferenc idézett megjegyzése tehát erre és csak erre az időszakra vonatkoztatható. A Barabás— Szilády együttműködés művészi emlékei: újabb Barabás-kőrajzok (Szívós Mihály 1855., Tompa Mihály 1855., Fördős Lajos 1856., Katona József 1856., I860., Révész Imre 1857.). A fölsorolásból is kitetszik, hogy Fördős Lajos arcképét kétszer csináltatja meg Szilády. Kiss Bálintéval „nem lévén megelégedve” kőre rajzoltatja Barabással is a lelkészt. Igen tanulságos együttnézni az egyazon arcról készült kétféle portrét. Természetesen Barabásé a tetszetősebb, a kor ízlésének megfelelőbb s egyúttal a valóságtól messzebb távolodó is. A megrendelő, mármint Szilády tetszését is annyira megnyerték a Barabás-féle szép, kerek portréarcok, hogy a saját arcmását is megrendelte nála. „. . . két fiam sokszori unszolására elhatároztam magamat arra, hogy kedvökért egyszersmind magamat is életnagyságban Tek. Úr által lefestessem — ha ugyan ezt elvállalni szíveskedne: a’ sors ebben is akadályoztatott, mert a’ cholera nállunk ki ütvén aug 5—12 kéig éppen házam körül szedte legjobban áldozatait az előkelőbb lakosok közül, ’s ily körülmények között, miután gyermekeimtől távol csak egyedül lakom itthon, nem tartanám tanácsosnak házamat s nyomdámat magára hagyni.” (1855. augusztus 22.) A levél megírása utáni 14. napon Barabás pesti műtermében lefesti a könyvnyomdászt. Erről az elkészült kép (olajvászon, 66x53 cm, Katona József Múzeum, Kecskemét, leltári szám: 56.2.) hátsó oldalára ragasztott cédulán így tudósít Szilády: „E képet festette Pesten Barabás Miklós, 1885 évi September 5-dikén 75
