Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 5. szám - MŰHELY - Sümegi György: Szilády Károly arcképcsarnoka
Kiss Bálint: Fördős Lajos, 1854. Barabás Miklós: Fördős Lajos, 1856. SÜMEGI GYÖRGY SZILÁDY KÁROLY ARCKÉPCSARNOKA Az első kecskeméti nyomdász, Szilády Károly nevét a hazai művészettörténet-írás egyetlen vonatkozásban őrizte meg s ráadásul tévesen. Hoffmann Edit — Barabás Miklós monográfusa — hivatkozik rá így: „Barabás 1858-ban ezt írja Szilágyi Károly- nak”. A most már helyesen: Szilády Károlynak írt, többször idézett Barabás-sorok . . az ilyen kis lithographiákról, mint kis aquarellekről végképpen lemondottam. Legcélszerűbb lenne photographiroztatni és Rohn által kőre rajzoltatni”. (A névelírást egyébként máig makacsul átveszik Hoffmanntól, aki a kortárs történész, Szilágyi Sándor vezetéknevével „ajándékozhatta” meg Sziládyt, a nyomdászt.) Az idézett levélrészletből kitűnik, hogy Szilády litográfia (k), azaz kőrajz(ok) készítését kérhette Barabástól, aki viszont a maga munkája helyett azt ajánlja, hogy fénykép alapján Rohnnal csináltasson kőrajzot a nyomdász, ő már nem vállalkozik ilyesmire. Az arcképek, pontosabban a litográfia arcképek fénykép segítségével történő elkészít- hetésének korai felbukkanása miatt szokták idézni ezt a Barabás-levélrészletet. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy Barabás korábban több kőrajzot elkészített Sziládynak, élő modell alapján, ülés után, anélkül tehát, hogy közvetítőül fényképet használt, vagy akkor már használhatott volna, mint ahogy ezt 1858-ban javasolja. 72
