Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 5. szám - MŰHELY - Kiss Dénes: Játék és törvény
leg a lágyítás, a kedvesítés, a nőhöz, anyához való nagyobb ragaszkodás természetes volta mellett. Ezt talán majd megvizsgálja Tuomo Lahdelma — Öblös vagy Öblöcske Tamás —, akivel e példákat ellenőriztettem.) Finnül émonen = anyácska, benne van az „emo” és a ,,-nen”! Összegezve, a finn nyelvben a kicsinyítés hangzói: az „i”, a ,,-k”, illetőleg a ,,-nen” szótag. Iparkodjunk, ha röviden is, más példák segítségét is igénybe venni, mert akkor ipered ik-cseperedik — kicsiből fölnő! — e dolgozat témája is. Vogul — manysi — nyelvrokonaink kicsinyítő képzője a ,,-kwe”, ragozva: ,,-ke”, az ics jelentése pedig kicsi! A mossakwe = kissé, kevéssé, sup=darab, lásd: csip-csup, csipet, csöpp? — talán szab, darabol ... A puri = harap, azaz: aprít, porit, (roppant?) s például a manysi por jelentése: ikra! Másfajta kicsinyítés látszólag a pig=fiú, pigkwe=fiúcska s hasonlót jelent a pigris szó is. (Meg kell jegyezni, hogy bizonyos hangzók csak megközelítőleg azonosak a hangzásban, árnyalati eltérések lehetségesek. De hallottam Juvan Sesztalov manysi költőt verset mondani,sok a lágy ejtésű mássalhangzó, kissé gyerekselypítéses az ejtése, akárcsak a finnek köznapi beszéde, bár az utóbbi nyelv hangzói egyértelműbbek!) A kicsiségre, keskenységre több szó is kínálja magát: kasaj=kés, kasew = keszeg s korábban emlegetett összefüggések után ide sorolhatjuk a manysi ojka = bácsi, öreg ember kifejezést is. Másfajta kicsinyítésre ágazó szavak: sili=szel, szeletel, silti = metsz, hasít, sil=szilánk, sip = nyak, keskenyedés, sípok stb., — pilí=fél, mint nem egész és kicsinyítő képző még a ,,-ris”, ,,-res” is. S a finnben is a „fél”, mint nem egész: puoli, puolisko, puolikas (p-f!) s ha már itt tartunk, mintha ugyanígy lenne a mi nyelvünkben is: aki fél, az nem egész ember, az félős, hiányzik belőle valami — nem az „egy”-gyel jelöljük a féllábút, félszeműt! sőt, féleszűt! — s bizony „bejön” ez a finnben is: peláta=félni! (Ha sok helyünk volna, meg kéne vizsgálni e jelentéstartalmi csírákat, hiszen mintha a „félszeg” szavunkban benne volna a félő ember, a kissé féleszű — szegény! — és a „fél” ember jelentéstartalma is? Alighanem a „fél ember” és a „félszeg”, szegről-végről rokonok.) Nem lesz tán hiábavaló néhány példát a török nyelvből is kiragadni: kuzu=bárány, kuzucuk = bárányka, kücük=kis, kicsiny (itt is megjegyzem, hogy ebben az esetben kuzudsuk és kücsük az ejtés) az agac (agacs)=fa, agaccik=fácska, el = kéz, elcigiz = kezecske, icmeg (icsmeg) = inni, icim=korty, kiz = leány, kizcik= leányka stb. (Ahogy említettem a „c” ejtése a török nyelvben lehet „cs”, illetve „ds” is, nyomdai okok miatt ezt nem jelölöm külön mindenütt, csak jelzem, mert a mássalhangzó valójában csak árnyalódik, például: kizdsik = leányka, de már pilic (piIics) = csirke stb.) A kü- csültmek jelentése pedig kicsinyíteni, kisza= rövid stb. A török kicsinyítőképzők: -cik, -cuk, -cük, — a szóvégi „k” kiesik, a „c” ejtése = ds, képzők még: (ejtve) dsighiz, dsughuz, dsüghüz stb. Még néhány példa a kicsinyítésre: kopek = kutya, köpecik = kutyuska, kalpak = kalpag, kalpadsik = kalpagocska. Szembetűnő, hogy manysiban a kasaj=kés, törökben kesmek=vágni, kesik=csonka, keskin=éles, vágó. (Talán van valami közük a magyar kés, keskeny, keszeg stb. szavainkhoz?) Mintha a törökben is elég gyakran a k-j-s(sz), a k+c(cs, ds), mássalhangzók, akár a magyarban, kis, kicsi, kecs, kece, keskeny, de még így is: sík, szűk stb., térbeli keskenységre — laposságra? — kicsiségre, kiterjedési szűkítésre — szeg, szegély, csík! — utalnának? Vázlatosan összefoglalva: nyelvünkben a mássalhangzók közül nagy számban a ,,-k”, az „s”, a „c”, a „cs”, illetve a „b” és „rokona” a „p” vesz részt a körüljárt jelentéstartalmi azonosság kialakításában, természetesen a „-ka”, ,,-ke” kicsinyítő képzőkkel. Tehát: kis, kicsi, bibi, bibe, pipi, incuri-pincuri, apró, parányi stb., szavainkban. („Mellékesen” jegyezzük meg, hogy bizonyos fokig más nyelvekben is kimutatható e hangzók részvétele, hogy csak az „alap” kis szót idézzük: klein, málenki, petit, little, mikron s a már nemzetközivé vált mini is ide tartozik. Noha ezekben a leginkább az 60
