Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 5. szám - MŰHELY - Zöldi László: G. G. - Az ismeretlen Gaál Gábor
MŰHELY G. G. Az ismeretlen Gaál Gábor A Magyar Televízió 1981. december 27-én, vasárnap, az első programban sugározta Gaál Gáborról készített, fekete-fehér filmszalagra rögzített, negyvenöt perces portréfilmünket. (Az adást 1982. március 18-án ismételték meg.) A dokumentáris vállalkozást a közművelődési főszerkesztőség társadalomtudományi osztálya gondozta, az alkotócsoport tagja volt B. Révész László rendező, Bucsy János operatőr, Kovács Béla vágó, Havas Judit gyártásvezető, továbbá e sorok írója — forgatókönyvíróként és riporterként. 1981 júniusában, budapesti és kecskeméti színtereken forgattunk, később pedig, a műsor összeállítása közben felhasználtuk a televízió archívumában meglelt, Lukács Györgyről, Nagy Istvánról és Balogh Edgárról készített portréfilmek egy-egy mozzanatát. Tényszerűen ennyi is elég talán a nagy szeretettel és tisztelettel kezdeményezett-megvalósitott riportmontázsról,amelynek egyébként az kölcsönzött némi évfordulós időszerűséget, hogy a romániai magyar szellemi élet egyik legkiemelkedőbb személyisége, a kolozsvári Korunk legendás szerkesztője 1981-ben lett volna kilencven esztendős — ha megéri a jubileumot. Ez, persze, még korántsem alkalom Gaál Gábor megidézéséhez. Már csak azért sem, mert jószerint nem is nagyon tudtuk, hogy 1891-ben született (a kézikönyvek mindenesetre más évszámot tüntetnek föl). De ha a két világháború közti marxista szellemiség meghatározó jelentőségű képviselőjéről a magyarországi közvélemény szinte csak téves adatokat ismerhet, akkor igazán nem szükséges aktualitás-ürügyet keresni az emlékezéshez. Elvégre a markáns személyiségű szerkesztő éppen Magyarországon töltötte életének sorsformáló évtizedeit — harmincöt esztendős korában távozott Kolozsvárra, az otthont kínáló városba. S mert egy másik városnak, a Duna—Tisza közi Kecskemétnek is szerepe volt a kényszerű áttelepülésben — nem is csekély —, magától értetődő, hogy a tévéműsor tanulságokkal kecsegtető szövegét közlésre a Forrás szerkesztőségének ajánlottuk fel. Ami az írásos változatot illeti, az interjú- és riportmozaikok pontosan lejegyzett szövegét csak annyira stilizáltam, amennyire azt a kinyomtatott magyar nyelv szabályai igénylik. Mindazonáltal mégsem mondható, hogy az alább következő vallomáscsokor szóról szóra megegyezik a karácsonykor hallottakkal. Az elhangzottakat ugyanis olyan dokumentumokkal egészítettem ki, amelyek fel-feiv:?!an. k a:t ad ;ban— a beszélgetőpartnerek háta mögött—, de inkább olvasmányként hatottak. Remélem, hogy a hallottak-lá- tottak írásban való rekonstruálása hitelesen érzékelteti a forgatócsoport ambícióját: ismeretterjesztő és fölfedező szándékkal próbáltunk árnyalt, az eddiginél árnyaltabb képet rajzolni Gaál Gáborról, a pályakezdő írástudóról meg a kiforrott szerkesztőről. ZÖLDI LÁSZLÓ 40
