Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 2. szám - Katona Imre: Néma népéről éneklő fekete bojtár (Sinka István költészetének népisége)
A LEÍRÁS ÉS A JELLEMZÉS NÉPKÖLTÉSZETI ESZKÖZEI SIN KA LÍRÁJÁBAN Népköltészetünk műfajok feletti közös jellemzője erőteljes drámaisága, kevésbé viszont az epikum —még az elbeszélő műfajoknak sem! —, és úgyszólván alig élnek a leírás és a jellemzés eszközeivel, ill. lehetőségével. Ez utóbbiakat inkább az ismétlés, a felsorolás, a fokozás és hasonló megoldások pótolják. Sinka lírájában is hasonló a helyzet, de már az arányok ismét mások, miként az előző esetekben is. így pl. Sinka gyakorta él leírással, de ez a legtöbb esetben nem más, mint költői „leltár”: felsorolás, de már ismétlést és fokozást alig találunk nála, holott ez utóbbiak épp a népköltészet fő erősségei. Sinka lírájában mindezek az eszközök a következő számban és arányban szerepelnek (az adatok itt sem teljesek, inkább egymáshoz viszonyított arányuk a jellemző): Sinka költészetében leírást ..................................................................... 78 esetben felsorolást ...........................»................................. 53 esetben ismétlést................................................................. 22 esetben fokozást ................................................................. 18 esetben találhatunk. (A jellemzés vizsgálata, jelentéktelen száma miatt, elhanyagolható.) Sinka leírásainak száma és az arányuk e táblázatban foglaltnál is jóval nagyobb, egy részüket azonban a népéletről szóló fejezetben már tárgyaltuk, itt csak a részletezőbb leírás-típusokat ismertetjük. Terjedelmükre jellemző, milyen sokféle fogalom és jelenség szerepel bennük; a 78 itt vizsgált leírásban tehát 509 érzékelhető tárgy, természeti jelenség stb. 67 személy és 14 elvont fogalom szerepel, vagyis összesen 590, ami elég nagy részletező kedvre vall. Sinka leírásai korántsem „személytelenek” abban az értelemben, hogy a 78 „leltár” 67 személynevet, ill. személyt sorol fel; a tárgyi világhoz, a környezethez és a természethez való szoros kapcsolódást jelzi viszont az 509 konkrét fogalom, ill. jelenség. E nagy szám meglehetős részletességre, aprólékos felsorolásra vall, amely csaknem teljes egészében hiányzik a (verses) népköltészetből. (Sinka prózához közelítő ún. szabadversei e tekintetben tehát népi próza-közeliek.) Némelykor csakugyan egy-egy (hagyatéki) leltár tárgyilagosságát juttatják eszünkbe; ... udvarán volt kút, Körül mindenütt csóró libaól, favályú rossz kerítés és egy volt: font vessző szépen fonott vesszőgóré. és napraforgó-kóró, És a tornác-ágas füle között de komló omlott mindről, kender is ... (Zsellérek vidéke) mint száraz vízesés ... (Zsellérek vidéke) E felsorolások akkor válnak csak dinamikussá, ha a természet vagy a társadalom ábrázolására kerül sor: Őszeleji nagy este volt, s tengeriszedő parasztok Sokszor jött már reggelre dér. ültek le a nyárfák előtt. S rúdjára ült tyúkok alatt avult egy vén, fakó szekér. Hangtalanul vacsoráztak, kanalaztak melegibe: Körül zúgó nyárfák álltak, s utána pár pipa füstje árnyékuk a messzibe nőtt, lengett el a táj csendjibe. (Őszi este) 50
