Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 9. szám - MŰHELY - Gyurácz Ferenc: Veres Péter magyarságszemlélete
parasztsága ban arról ír, hogy amikor a módosabb parasztok behódolnak a polgári életstílusnak, akkor már elmosódóban van a „faji arcuk”. A szegényeknél pedig, ha ipari munkássá válnak: „A paraszti osztályöntudatot nem az ipari munkás osztályöntudata, egyéni önbecsülése váltja fel, hanem a nyomorult kispolgári és szolgasznobizmus, amelyben elvész az osztály, de elvész a faj is.” Ezek szerint a paraszti kultúra elvesztése megválást jelent a fajtól is. Veres Péter faji eszméjében tehát keveredik a faj szellem- történeti és fajelméleti felfogása. A politikai tendencia azonban, amely mögötte rejlik, teljesen különbözik az említett irányzatokétól. Bár úgy véli, hogy a történelem nemcsak osztályok, hanem „fajok, nemzetek, népközösségek harca is”, és fontos problémának látja azt is, hogy a vezetők idegenek Vagy „asszimilánsok”, akik „talán nem is céltudatosan, hanem valami homályos gyanakvással szorították ki, vagy nem engedték be a magyar tehetségeket”, de a kérdés gyökerét a társadalmi síkon találja meg, mert: „nem csupán arról van szó, hogy kik uralkodnak a népek felett, milyen fajtájú emberek, hanem az ís,(!) hogyan uralkodnak s legfőképpen az következik, hogy a legnagyobb kérdés, a sorrendben a legelső az összes többi kérdések felett, hogy milyen a társadalmi és termelési rendje valamely közösségnek . . . Ezért hiába oldanánk meg nemzeti kérdéseinket, faji sérelmeinket, ha társadalmi rendünket nem változtatnánk meg, ugyanott volnánk, mint azelőtt.” A faji eszméhez tartozó fogalmak az ösztön, a vértörzs, a faj szellemi-erkölcsi jellegképlete, faji színkép (kialakítása a parasztságra vár a Parasztsors— magyar sors szerint), faj nemesítés („öntudat és szabadság” révén, tehát nem mesterséges úton), a fajta dinamizmusa. Részletesebb tárgyalásukra nem kerítünk sort. Egyik kedvenc fogalma, a „faji ideáltípus” azonban nem sorolható teljes mértékben ide. Révai József félreérti a „faji ideáltípus” fogalmát, mert az nem a „tisztavérű” emberek csoportját, típusát jelenti, amit kívánatos volna „kitenyészteni”, hanem azoknak a testi-lelki jegyeknek az összességét, amelyek a „szép ember” eszményét, ideálját alkotják. Az etnológia szerint ez a szépségeszmény, ha nem is népenként, de emberfajtákként, antropológiai típusokként és nagyobb kulturális egységekként kétségkívül eltérő, s amennyiben egy embercsoport— mint pl. az alföldi szegényparasztság Veres felfogásában — kulturális és fizikai antropológiailag sajátos jegyeket mutat, annyiban a szépségeszménye is sajátos. S minél inkább közösség ez az embercsoport, annál inkább. Követelményként Veres Péter a közösséget, a közösségi öntudatot állítja, amelynek része az antropológiai különállás tudata, a faji öntudat is. A „faji ideáltípus” kialakulása csak ennek az öntudatnak a következménye. A sorrendet tehát nem téveszti el. Ebben az összefüggésben nem bűn, ha — Révai példájával élve — kínai leány megtetszik fehér legénynek, de kétségkívül arra mutat, hogy a közösséggel szemben divergáló tendenciák működnek. A biológiai és etnikai-nemzeti különbségek ignorálásával talán mondhatnánk, hogy hiszen a fehér parasztlegény a kínai parasztlánnyal egy osztályközösségbe tartozik. Veres Péter azonban e különbségek ignorálá- sát az igazság mellőzésének tartja, mert tapasztalatai a különbségek fontosságát igazolják. A fenti fogalmak közül az „ösztönt” ki kell emelnünk, hiszen tudományos tény a létezése és a viselkedést irányító volta. A faji ösztön azonban, etnikumokra vonatkoztatva, tudományosan igazolatlan kategória. Veres Péter faji eszméje magyarázható azzal az „ösztönös” taktikai érzékkel, amely a népfront egységesítő szellemének felelt meg (a jobboldaltól távol tartani igyekezvén jelentős nemzeti érzelmű csoportot). Ez azonban — csakúgy, mint az átmeneti elbizonytalanodás — nem a teljes magyarázat. Ahogy az öregkori társadalomélettani esz- mélkedések előzményei itt fedezhetők fel, úgy a faji eszme meg is érthető amazok segítségével. Utolsó, poszthumusz könyvében vázolja azt a szellemi utat, amit az 194364