Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 7. szám - Kriza Ildikó: Az amerikai magyarság ünnepi szokásai
VALENTIN NAP Az óhazában a Bálint napot legfeljebb a korai tavasz kezdetének tartják, és ettől kezdve (febr. 14.) veteményeznek a kertészek és figyelik a fecske érkezését mások. A Pittsburgh-környéki magyarság számára azonban jeles nappá vált, a szerelem-szeretet napjának tartják. Ilyenkor mindenkinek — akire jó szívvel gondol az ember — illik üdvözlő lapot küldeni, a közelben levőknek pedig ajándékot adni. A keresztény mártír, Szent Valentin egyike a legkorábbi mártíroknak, de ünnepét sohasem ünnepelték római ritus szerint, így tehát az ünneppel foglalkozó szakirodalom kétségbe vonja, hogy a név hordozójának bármilyen formában köze lenne korunk — nemcsak Amerikában — népszerű ünnepéhez. A feltételezett, de nem egyértelműen elfogadható kutatások szerint a római tavaszkezdő ünnepet kell emögött keresni. Erre vallana az első virág, első madár megjelenésének szimbóluma. Évszázadunk elején még alig vetettek figyelmet Valentin napra, míg később egyre rohamosabban erős- bödött az ünnep jelentősége, nem utolsósorban a kereskedelem nyomására. Ma azonban az öregamerikások csodálkoznak: miként lehet, hogy otthon az óhazában nem ünnepük ezt az oly kedves napot. Számukra annyira magától értetődő a helyi hatás, a környező kultúra, hogy úgy érzik, mintha mindezeket magukkal hozták volna. Majdnem minden hétköznapra eső jeles napnak jellegzetes színe, színcsoportja van. Valentin napkor a piros az uralkodó szín. Jó előre hirdeti ezt a kereskedelem, reklám. Apró jelképes figyelmességek, szerelmi ajándékok, éppúgy mint ruhák, háztartási holmik (csésze, hamutartó, törülköző, szalvéta) speciálisan erre az alkalomra készül- nak. Az édességeket piros színű, szív alakú dobozba csomagolják, és a cukorkák is pirosak, szív alakúak. Már az iskolás gyermekek megtanulják, hogyan kell rajzolni a Cupido nyilával átlőtt szívet, és azt is, kinek mit illik adni. Iskoláskorúak számára külön képeslapáradatot bocsájt ki a kereskedelem, ahol a baráti, kedveskedő frázisok mellett az utóbbi időben egyre nagyobb szerepet kap a tréfás, nonsence mondás. A Valentin lap cseréje az iskolában talán formális játék, de később már nem csak formalitásból teszik. Visszaemlékezések bizonysága szerint egy-egy abszurd szövegű Valentin-lap életreszóló nyomot hagyhat az érzékenyebb fiatalok lelkében. Az irodákban általában fontos esemény a Valentin-nap, illik ilyenkor piros színű ruhadarabot viselni és speciális süteményt fogyasztani. Információim szerint semmilyen formális, informális ünnepség, nincsen. A Valentin-napi ajándékcsere ma már messze esik korábbi formájától, amikor elsősorban szerelmi ajándék volt, nyílt vállalása két fiatal összetartozásának. Ezt túlnőtte és egyre terebélyesedő ajándékozási akció, üdvözlőlapküldési divat alakult ki. A szokás nagyon formális, de jelentősége mégsem lebecsülendő, hiszen a kölcsönös egymásra gondolás az elszakadt kapcsolatok újrafelvételének lehetőségét teremti meg mind személyi, mind üzleti viszonylatokban. A példákat és jelenségeket tovább lehetne sorolni, mert a jeles napokban az amerikai társadalom sem szűkölködik. A húsvét például a karácsony típusú társadalmi helyzetet, szokásformát variálja, míg az újévi karneválon vagy a Munka napján (Labor day) felsorakoztatott szórakozási lehetőségek, a tűzijátékok, felvonulások egy másfajta aspektusból rejtenek számunkra tanulságokat. Jól látható, hogy napjaink társadalma, a közvetlen környezet alakítja, formálja a jeles napokat. A hagyományból merített — vagy azzal konvergáló — elemek az adott civilizáción keresztül jutnak kifejezésre. A környezet hatása, az elvárások és lehetőségek determinálják a cselekvéseket, mozgás- és akcióegységet. Az amerikai magyarok jeles napjait figyelve egyértelműen megállapítható, hogy a befogadó társadalom hatása, 47
