Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1981 / 7. szám - Sebők Mária: Udvarlási szokások a századeleji Zoboralján

ködés”. Az idősebb legények már kényszerítették azokat a fiatalabbakat, akik abban az évben koruknál fogva megfeleltek. Behívták őket a kocsmába és választaniuk kellett egy keresztapát. Lédecen minden legény keresztapja volt egymásnak és Kend-nek szólították egymást. A „céhölködő” legénynek áldomást kellett fizetnie — 5—6 liter bort a jelenlevők számától függően. Ha ezt a legények kevesellették, Ghimesen egy hosszú láncba becsavarták a legényt, hogy több bort fizessen. A koloni céhölködés lányos háznál is előfordulhatott: ha a legények valakit rajtakaptak, hogy az áldomás fizetése előtt jár udvarolni, elkapták, bevitték egy lányos házhoz, ha tiltakozott, akkor őt is láncba csavarták, de a bort ki kellett fizetnie. Ezután a fiatal kezet fogott az öre­gebbekkel majd „Isten áldja körösztapám!” vagy „Adja Isten, hogy körösztapám jóra tanítson!” kívánságokkal jogot szerzett a kocsmába járáshoz és az udvarláshoz. Együtt mehetett a legényekkel a fonóházba. A fonóházakban a munka és a szórakozás az adventi időszakban kezdődött, amikor előkészítették a fonáshoz a kendert. Előfordult, hogy fonó már októberben is volt, de többnyire csak november-decemberben. A lányok és a férjes asszonyok is, de job­bára csak a fiatalok, úgy 15—16 éves kortól kezdve kibéreltek egy nagyobb ház­ban egy szobát, ahova a környékről 10—15 házból összejöttek a jobb ismerősök és barátnék. Ha két lány között volt valamilyen ellenségeskedés, nem mentek ugyanabba a fonóba. Ezeknél a házaknál kötötték meg a fiúkkal az ismeretséget. Minden kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap eljöttek a legények és együtt szórakoztak, ját­szottak, énekeltek. Ha valamelyik fiúnak jobban tetszett egy lány, odaült mellé és beszélgettek. Az asszonyok „közvetítették” a legénynek a lányt, ha tetszett neki — — megegyeztek, ha nem, a legény „elhallgatta”. Ez azonban nem mindig zajlott zökkenőmentesen: „Amikor a legénynek megkínálják a lányt s eredménytelenül, amikor összehozzák őket valamilyen csalafintasággal, sikertelenül ... a sok szépszeri­vel való próbálkozás után, a kínálás rábeszélés, tőrbecsalás kárba veszte után a legutol­só, legtöbbet ígérő módszerhez folyamodnak. Ha az a próbálkozás is csődöt mondana, következik a bosszú, családi bosszú: tönkre tenni a legényt és családját átokkal, bo­szorkánykodással, hogy azért se, úgy se legyen boldog a lány nélkül” — írta Danczi Lajos, zsélyi plébános. Ha a lánynak tetszett a legény, az már a szeme állásából is megfigyelhette, hogy fel­ajánlhatja-e kisebb szolgálatait, hoz neki egy pohár Vizet, ellopja az orsót, hogy csókért visszaadhassa, aztán fölajánlotta, hogy hazakíséri a lányt. A fonóban folytatott beszélge­tések a közelebbi megismerkedés első alkalmai. „Itt nem engedtek meg maguknak valami nagy szerelmeskedést.” A lányok a hét minden napján jártak a fonóházba, de a fiúk szerdán és pénteken nem, „mert azt olyan megalázási napnak tartották. A fiúk tartózkodóbbak Voltak. Pénteken nem Volt szokás, akkor nem duhajkodtak”. A karácsonyi és újévi ünnepek után, január közepére már megszűntek a fonások, aztán megkezdődött a fonalak szapulása. Ha tartott az ismeretség és ezután is szerel­mesek maradtak, akkor a farsangi háromnapos mulatságon már csak egymással tán­coltak. Általában a táncmulatság alatt találtak időt arra, hogy a lány a kedvesének adjon egy bokrétát, amit „hordak”-nak neveztek a bokréták hordására utalva. Ezután már ritkán fordult elő, hogy egymástól elmaradtak volna és ne kössenek házasságot. Ilyen­kor farsangi időben, amikor már a lányok sem jártak a fonóházba, a legények este 9— 10 óra körül szép dalokat énekelve végigvonultak az utcán. Elmentek a lányos ház elé és ott énekeltek. „De nagyon szép dalokat énekeltünk, például azt, hogy Egyszer egy királyfi mit gondolt magába...” A lédeci legények minden lányos házhoz bementek, csak akkor nem, ha nagy disznóölés volt, vagy a lány beteges volt. A lányok büszkék voltak, hogy hozzájuk jártak a legények. Az egész banda leült bent a „házban” (szobában) a fal mentén körben elhelyezett padkára, 20—30 percig szóra­36

Next

/
Oldalképek
Tartalom