Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1981 / 7. szám - Katona Imre: A kubikolás nemzetközivé válása Jugoszláviában (Magyar-délszláv-olasz és albán földmunkások déli szomszédságunkban)

koltak alkalmilag (pl. a szlovákok), akik azonban a konjunktúrák elmúltával abba is hagyták. A mai Jugoszláviában is az építkezési földmunkálatok nagy tömegű segédmunkást vonzanak, akik a hivatásos kubikosoktól függetlenül, legtöbbször még szervezetlenül és át nem alakított szerszámokkal végzik a munkát (pl. a nem vajdasági szerbek, albánok), ill. szállítják a földet (dalmát és szlavón kordésok). Mindezek a bekapcsolódás pillanatának megfelelő hagyományos szerszámokkal, szállítóeszközökkel dolgoznak, és mivel a gépesítés mindenütt előre halad, nem valószínű, hogy az ő esetükben valaha is sor kerüljön a szerszámok tökéletesítésére, vagy a kubikosoktól való átvételére, hiszen már ott Vannak a modern földgépek.

A gépesítés már félig szakmunkásokként éri a hivatásos kubikosokat, kiknek nyitva áll az ipar felé vezető út, és a szakosodás is egyre nagyobb mértéket ölt (pl. a magyarkanizsai betonmunkások). Fokozatosan maradt el a talicskavontató segédmunkások (a csikók) alkalmazása, felszámolják a bandagazdák szórványosan észlelhető visszaéléseit is. Ezzel nem egyszerre és nem is mindenütt, de lényegében megszűntnek vehető egy — ha még oly rövid történelmi időszakra is, de — hagyományos sávált munka- és életforma. A kubikosság van olyan fontos és jellemző társadalmi-foglalkozási csoport, hogy még behatóbb megismerése további kutatást érdemeljen, különösen szépek és kecsegtetők a jugoszláviai néprajzi gyűjtések kilátásai!

34