Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 6. szám - SZEMLE - Kovács István: Tanulmányok a magyarországi lengyel emigráció történetéből 1939-1945
bizonyítékok, érvek nélkül a hagyományos lengyel—magyar közelséget. Rokonszenvét sokirányú érdeklődésével és kivételes alaposságot tükröző megismerési szándékával bizonyítja.” Héjj Klára tanulmányában — A magyarországi lengyel sajtó irodalmi vonatkozásai — a hazánkban szerveződött lengyel sajtóval ismertet meg bennünket. A hetente többször (de nem naponta) megjelenő „Wieáci Polskié” (Lengyel Hírek) 1939. november 2-án látott napvilágot először. A német megszállásig összesen 660 száma jelent meg. 1941-től egy lengyel hetilapot (Tygodnik Polski) is kézbe vehettek az olvasók, — hetente kétszer. Ennek a „Katona Hangja” (Glos Zolnierza) címen melléklete is megjelent. Rendkívül népszerű volt és fontos szerepet töltött be az évente (1942—1943—1944-ben) kiadott lengyel kalendárium (Rocznik Polski). E lapok hasábjain a klasszikus és kortárs lengyel irodalom alkotásai mellett szép számmal jelentek meg lengyelre fordított magyar versek és novellák. így a hazai lengyel folyóiratok a szellemi híd eszményi szerepét is betöltötték. A kötetből „kilóg” MieczysJaw Wieliczko írása. Néhány közismert tényt rak, (helyesebben: ollóz) egymás mellé és tesz közzé puffogó címen: Lengyel háborús menekültek történelmi perspektívában. A felsoroltak mellett még két tanulmányt találunk a kiadványban. Az egyik szerzője Lagzi István: Adatok a lengyel menekültek délmagyarországi (dél-alföldi) történetéhez 1939—1945. A másik Hiller István tollából származik: Magyar segítség a lengyel menekült egyetemistáknak a második világháború idején Sopronban. A kötetnek imponálóan gazdag a fotóanyaga. A legmegragadóbb nem a menekülteket ábrázolja. Középkorú házaspár néz ránk a jelképes tartalmat is sugárzó „érzékeny papírról”. Alatta mondattöredék: „ ... a lengyelek tisztelője, segítője”. Bakó Lajos kiskunlacházai parasztgazda áll feleségével a fehér fal előtt — letagad hatatlanul. (Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ, 1979.) KOVÁCS ISTVÁN 96 % O s
