Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 1. szám - Takács Imre: Hat sor az eredetről, Vonatablakból, A járhatatlan vízszintes vonal, Mondatok a kórházi ágyon (versek)
TAKÁCS IMRE HAT SOR AZ EREDETRŐL Lemozdulnak Kandisznkij, Kassák, Klee, Mondrian, Malevics, Picasso és Braque vásznairól a természetutánzá épületek, a növényzet gyanánt növekvő nagycsarnokok, útkereszteződések, hálózatok és a kibernetika kristály agykérgei. VONATABLAKBÓL Művelt kert barna földje. Tagolják a füves teraszok zöld sávjai. Majd a magok tölteteiből a zöld hányféléjét és a szirmok hányféle színét robbantja ide a nyár! A JÁRHATATLAN VÍZSZINTES VONAL A vízszintes vonal megtelik, zsúfolódik, hosszában járhatatlan. Csak eltördelni lehet darabokra. MONDATOK A KÓRHÁZI ÁGYON Mint amikor az érett gyümölcs fönt aszalódik meg a fán! Az artista mutatványhoz még nem vagyok kész, de a sátor, az aréna és a padok fölépítéséhez már igen. Ne legyen mindig az, hogy megtörténik velem valami! Rendezhessek már egyszer magam történetet! Mind az, aki szép dolgokat hoz létre, valamiképpen maga is szép. 27
