Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1981 / 5. szám - Papp Zsolt: Erdei Ferenc indulása

PAPP ZSOLT ERDEI FERENC INDULÁSA 1979-ben jelent meg a budapesti Magvető Könyvkiadónál Huszár Tibor „Történe­lem és szociológia” c. kötete. A tematikus tanulmánygyűjtemény terjedelemre és mon­danivaló szempontjából is kiemelkedő tanulmánya a fiatal Erdei Ferenccel foglal­kozik. Pályakezdésével, pályaválasztási gondjaival. Tájékozódási irányaival, tudomá­nyos és világnézeti evolúciójával. Útjával és útkeresésével a korabeli magyar szellemi irányzatok világában, életstratégiáival, élethivatás-motívumaival a harmincas évek Horthy-Magyarországán. Huszár öt fejezetes tanulmánya rendkívül nagy, s ráadásul jórészt máig feltáratlan anyagon építkezik. Említhetnénk az általa készített ok- s kornyomozó interjúkat (Kovács Imrével, Bibó Istvánnal, Boldizsár Ivánnal). Ám külön kiemelendő: a kézira­tos hagyaték. A levelezés és a napló. Aztán: jegyzetek és feljegyzések, széljegyzetek és cédulák, vázlatok és tartalomjegyzékek, tanulmánytöredékek és jegyzetnyomok — Huszár figyelme mindenre kiterjed. Minden megnyilatkozásra, amely az egyetemi hallgató kortól a harmincas évek végéig, a szülői háztól, a makói hagymások és rokon­ság körétől az egyetemi társak, a mozgalmi résztvételek soráig ível. A vonzások és választások bővülő köreiben merül fel s kap árnyalt bemutatást a Református Diák- mozgalom, a szegedi Bethlen Gábor Kör, a Bartha Miklós Társaság és agrársettlement, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma — a fiatal Erdei szellemi és mozgalmi év­gyűrűi. Huszár a forrásvidékek felől indít. Szűkítsük le a forrást. Nézzük a személyt és a környezetet. A személy? Nem vértelen teóriák felől indul. Nem kávéházból, nem ka­tedráról, nem íróasztal mellől. Nem kívülről jön, nem „jövevény”. Soha ki nem sza­kad a „mezei munkából”. Apja s gyermekkora minden paraszttársa: kisbirtokos hagymakertész paraszt. Polgárosodott vagy polgárosulni igyekvő kisvállalkozók. Vál­tozásban, forrongásban, nyugtalanságban. „Változzon már ez a rideg sors”. Közvet­len napi élmény — fokozódó fogalmi tudatosításban, felismerésben — az „egyenlőt­len fejlődés”, a kelet-európaiság. A „szaharai állapotok” és a „parasztketrec” —■ Er­deivel szólva. A háttér? Kelet-európai osztály- és rendi társadalom. Nem megegyezéses, nem kon­szenzusos társadalom. Gondok a „magyar szolidaritással”. Paraszt, proletár, polgár — itt nemcsak más, nemcsak idegen. Hanem: büdös paraszt, rothadt polgár, bolsi proletár. Ezek a kölcsönös minősítések. Disszenzusos a rétegmozgás. Térség, ahol nem működik az angolszász modell.‘ Ahol forradalom kell. Ahol így sorjáznak a kér­dések: maradjon vagy ne maradjon paraszt a paraszt? Proletárrá legyen vagy polgárrá? Proletár-e már? Lehet-e még polgár? Mely törvények működnek: a mező- gazdaság proletáriátusává lesz — vagy sikerül polgárosodnia? Mi legyen előbb: pa­rasztforradalom vagy polgári civilizáció? A polgári társadalom: meghozhatja az egyen­rangú részek szolidaritását, amelyben mindenkinek — s így a parasztságnak is — meg­van a helye. De a kapitalizálódás uniformizációval jár: elpusztíthatja a falut. Nézzük az első megjelent írást. 1932-ben fejezi be — meg is jelenik — „A makói tanyarendszer”-t. Erdei: a tanya lépést jelent a paraszti polgárosodás felé. A tanya- rendszer a falurendszer ellentettje. Megtörténik Makó község megfejtése: kint dol­goztak, bent laktak. Megfogalmazva egy helyzetet, követendőként megjelöl egy célt. Ilyen a parasztváros, a tanyarendszer, amennyiben 1. termelés és fogyasztás differen­ciálódása, 2. egyben a tanyasi és városi,falusi ház együvé tartozása folytán: integráló­22

Next

/
Oldalképek
Tartalom