Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1981 / 4. szám - VALÓ VILÁG - Maráz László: Hazatérés (dokumentumjáték)

minden székely menekült ennél a hivatalnál köteles jelentkezni. A magánosán, vagy ötnél nem nagyobb csoportban érkező menekültek jöjjenek be 5—6 napi élelemmel és takarmánnyal Bonyhádra. A nagyobb csoportban érkező menekültek rögtön a járás határáról jelentkezzenek utasításért telefonon, vagy megbízottjaik útján. Önhatalmú letelepedés tilos. Végleges letelepedésre csak a telepítési hivatal adhat engedélyt. Bonyhád, 1945 április 28. Bodor kormánybiztos, s. k.

Beszélő: A háború által szétszórt székelyeket végül is a Dunántúlon, a völgységi járásban telepítették le. Itt olyan német családok házait és birtokát kapták meg, akiket a háború után Németországba telepítettek. A bácskai keserű tapasztalatok után a székelyek sokáig nem érezték biztonságban magukat ezekben a házakban. Másfél évtizednek kellett eltelnie, hogy a madéfalvi vértanúk kései utódai végre úgy érezzék: visszataláltak hazájukba.

Csiszer Ambrusné: Székely asszony az én édesanyám is. Az élete történetét többször elmesélte. Bácskában éltek négy évig. A Bácskából amikor jöttek, ő pont akkor várandós volt, menekülés közben, lovas kocsin szült. Mind a kettő megbetegedett, ő is, meg a gyermeke is. Több ízben édesapám kifogta az egyik lovat a szekérből, és előrehajtott, a közelben lévő községben vizet kért, hogy megfürdesse a gyermekét és a feleségét. Több esetben kiutasították. Édesanyám nagyon sokat aggódott, hogy a gyermeke, akit ilyen mostoha körülmények között szült, hogy megéri-e a felnőttkort. Hát megértem.

58