Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 12. szám - VALÓ VILÁG - Kaposy Miklós: Umbulda (III. Trükkök, ravaszságok, lelemények)
KAPOSY: És ilyenkor a bíróságok a törvény alkalmazásánál az erkölcsileg maga- sabbrendűt védelmezik az alacsonyabbrendűvel szemben. Most nézzük, lehetséges-e jószándékú umbulda? Dr. FÉRENCZY: Ha végiggondolom, akkor tulajdonképpen pozitív umbulda nincs. Az umbulda mindig negatív jelenség. Mert mindig társadalmilag elítélt módon jut el egy saját célhoz. * KAPOSY: Fontos új gondolat kapcsolódik be az eddigi megfogalmazásba, mert ezek szerint nemcsak a jogilag, hanem a társadalmilag elítélt cselekmények is a rossz umbulda fogalomkörébe tartozhatnak. Vizsgáljunk meg egy konkrét példát. Vagy három éve történt. Műanyag tartályra volt szükségem, amiben tüzelőolajat lehet tárolni. Elküldték a rákospalotai MÉH-telepre. Hatalmas hegyben álltak ott a kannák. Sok száz, talán ezer is. Kiválasztottam a két legszebbet, viszem a kasszához. Akkor látom, hogy egyiknek nincs meg a műanyagkupakja. Körüljárom a hegyet, az összes kanna kupaktalan. Kérdem az eladót: hogy tartsak ezekben olajat? A vállát vonogatja. Mit érdekli őt az én olajam, tartsam befőttesüvegekben, felőle? Kannátlanul kullogok kifelé, akkor odalép egy idősebb férfi. — Nekem van egy-két kupakom, — mondja, és hunyorít. Bekísérem egy odúba, kinyit egy szekrénykét, benne kupakok százszámra. Kiemel kettőt: egy ötvenes. És a lelkem mélyén még hálás is voltam neki, hogy nem kellett tovább caplatnom tartályért, kupakért. Ez az ember — portás vagy őr, raktáros lehetett ott, nem tudom — szépen lecsavargatta a kannahegyek minden darabjáról a fedeleket, és sajátjaként árusította a magamfajta paliknak. Mégcsak nem is büntethető. Hát lopott ő? Ellenkezőleg. Megőrzésre vette át a kupakállományt, nehogy egynek is lába keljen. Mindenféle népek ólálkodnak ott ugye, a kannahegy körül, vigyázni kell. És ha csak napi 10 ilyen madár beröppen oda mint én, aki sokszoros árat ad a saját kupakjáért, ő már jóval többet keres mint egy vezérigazgató. 0 a magyar olajsejk. Sok kupak sokra megy. Van persze olyan eset is, amikor a vevő umbuldál. Nézzük az elsőt. Randa egy história. Iklódi Gáborné, a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet osztályvezetője, sok olyan cipőt tudna mutatni, amelyeket a vásárlók rongáltak meg, szándékosan és csalárd módon, hogy mint gyárihibás termékeket a boltok becseréljék, vagy visszavegyék őket. Minden száz reklamációból másfél ilyen fondorlatos rongálásból ered. Melyek a leggyakoribb ilyen „műtétek?" IKLÓDINÉ: Ezek elsősorban a cipősarok leszakítása, a talpnak az elválasztása a felsőrésztől, esetleg a felsőrésznek a bevágása. KAPOSY: Hogy történik az ilyen? A vásárló megunja azt a cipőt, amit már hordott hosszabb ideje, szeretne másikat, újat, hibátlant, modernebbet, tehát hazamegy és . . .? IKLÓDINÉ: És úgy gondolja, hogy nem lehet észrevenni, hogy lefeszíti a cipő talpát. Például nagyon sok esetben harapófogó-nyomot vagy csavarhúzónak a nyomát látjuk, ahol ő próbálta a feszítgetéseket. Vagy a cipősarkat úgy töri le, hogy a cipő belső részén nagyszerűen lehet látni, hogy a szögek ki vannak tépve a helyükről. Nagyon sok vásárló borotvapengével elvágja a felsőrészt, nincs tisztában azzal, hogy egy bőrnek a sajátmagától történő szakadása sohasem egyenes vonalú, mint amit egy borotvapenge okoz a felsőrészen. KAPOSY: Nemcsak a vágás nem egyenes, hanem a vevő sem. Az ilyen umbuldák tehát, ha a KERMI-hez eljutnak, minden esetben lelepleződnek. Ha 51
