Forrás, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 11. szám - MŰVÉSZET - Sümegi György: Zománcművészeti alkotótelep, 1981
MŰVÉSZET ZOMÁNCMŰVÉSZETI ALKOTÓTELEP, 1981 Hová érkezett a kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep az idei, a VII. évfolyam munkájával? Milyen a hetedik évjárat művészi termése? (Megfelel-e a várakozásoknak, ha voltak ilyenek egyáltalán? S ha voltak-vannak, komolyan vehetők-e? A műfaj és technika történetéből és sajátszerűségéből kiindulók-e vagy annyira szubjektivek és avantgarde, vagy desing szempontúak hogy egy ilyen kézműves műfajnál a „modernség” kívánalma címszó alatt is figyelmen kívül hagyhatók anélkül, hogy a művek objektív megítélhetősége bármit is csorbulna?) A kecskeméti Zománcművészeti Alkotótelep művészi programjának kezdettől fundamentális vonása, hogy lehetőséget teremt a zománcozás alapfokú elsajátítására, a műfajjal (technikával és — részben — történetével is) itt ismerkedő szovjetunióbéli és hazai művészek részére. Most ez a jellegmeghatározó tevékenység volt domináns; és más célkitűzések — lakótelepi tervek és ajándéktárgy-program — tovább gazdagodtak, illetve elindultak a megvalósulás — egy őszi képcsarnoki kiállítás — útjára. A zománcozás megtanulására és színvonalas elsajátítására tanulságos példák a grúz Kokiasvili Vahtang, az orosz Tyulenyev Lev kísérleti darabjai; Fülöp Erzsébet autonóm festői világának zománcban is megérlelt kompozíciói; Goór Imre zománcművészetté átírt természeti élményei; Kustár Zsuzsának a magyar népművészet képi világából táplálkozó alkotásai. Zománc-stúdiumaik legújabb, saját szintjükön kiérlelt darabjait mutatták be az alkotótelep zárókiállításán: Belakova Nyina moszkvai ötvösművész míves ékszereit, Saripov Szavzali tadzsik irodalmi műveket ihletetten megjelenítő alkotásait, Syrnev Viktor zománcozott fémplasztikáját, ifj. Koffán Károly Próbalapjait, Cyranski Mária plasztikus fej-tanulmányait és nőalakos triptichonjait, Ravasz Erzsébet egy József Attila-vers illusztrációját, Zrínyi Miklós portréját, és sgrafittós lemezeit; Koncz Béla a Kecskeméten épülő megyei szakszervezeti székház homlokzatára készített fríz-terveit. Kátai Mihály, az alkotótelep művészeti vezetője Alföldi látomások címen a kunsági tájba egy önképére költött sámántörténetet dolgozott föl. A Zománcművészeti Alkotótelep 1981-es évfolyamában az írásom elején említett alapfunkció, a tanulás, a gazdag technikai ismeretanyag elsajátítása számos művel mérhető; s a művésztelep művészi színvonalon eljutott, illetve visszaérkezett — talán legfontosabb — célkitűzéséhez. A zománctelep jövőbeli működésében jó változást hozhat a kecskeméti Kerámia Stúdióhoz való szervezeti kapcsolódás. Jó volna, ha a jövőben szovjet és magyar résztvevők mellett testvérnépeink és a szomszédos országok, s azok nemzetiségeinek művészei is eljuthatnának Kecskemétre. így az alkotótelep is erősíthetné a képzőművészet népeket összekötő hídját. SÜMEGI GYÖRGY 96
